BTF – Agyeldobás – Wodehouse-bemutató a Madách Színházban

Az angol próza tréfás zsenije, P. G. Wodehouse művei alapján írt Agyeldobás című vígjátékot mutatja be a Madách Színház szombaton Szente Vajk rendezésében a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) programjaként.

Szente Vajk az MTI-nek elmondta: a Madách Színház figyelemmel kíséri a nyugati világsikereket és saját fejlesztésű magyar darabokat is műsorra tűz; az Agyeldobás az első kategóriába tartozik.

A darabot először 2013-ban mutatták be Londonban, ahol tavaly látta a rendező és Szirtes Tamás, a színház igazgatója is. Nagyon friss darabról van szó, ritka hogy a jogok ilyen hamar megkaphatók, ez a Madách Színház hírnevének szól – jegyezte meg Szente Vajk.

Mint mondta, felkeltette az érdeklődésüket, hogy a londoni színlapokon látható egy előadás, amelyet Wodehouse jegyez szerzőként. “Gyerekkorom meghatározó élménye Rejtő Jenő és Wodehouse. A szemtelenül vicces szerző az angolok Rejtő Jenője – fogalmazott.

A produkció szövegkönyvét P. G. Wodehouse művei alapján a Goodale-fivérek – Robert és David – írták, a darab először látható Magyarországon. Szente Vajk kiemelte: büszkék arra, hogy a darab két szerzője jelen lesz a budapesti bemutatón.

Elmondta: a színdarab alapját Wodehouse The Code of the Woosters című, 1938-ban született regénye adja, amely magyarul Gáz van, Jeeves! címmel jelent meg.

Wodehouse műveit kifinomult nyelvezet, csavaros történet és sok humor jellemzi. “Aki ismeri és szereti Wodehouse-t, az tudja, hogy elképesztően leleményes, nyelvi bravúrokban bővelkedő dramaturgiai bombát kap a néző” – fogalmazott a rendező.

A történetről elmondta: Wodehouse-nál a főszereplő mindig olyan helyzetbe kerül, amelyben két-három választási lehetősége van, de mindegyik rossz. A főhős csapdába kerül, amelyből nem tudna kimászni, de van egy inasa, aki elboronálja a szálakat.

A darabot, amelynek Jeeves & Wooster in Perfect Nonsense az angol címe, Agyeldobás címmel játssza a színház. Az Agyeldobás vonatkozik magára a történetre, arra, hogy a főszereplő lehetetlen helyzetbe kerül és utal arra a dús asszociációra, amellyel az előadás megszületett – mondta a rendező.

Szente Vajk megjegyezte: a produkció játszási jogát non-replica változat bemutatására kapták meg, tehát különböznie kell a londoni változattól. Mint mondta, nagyon nyitottan gondolta át az előadást, rengeteg betét – opera, balett, árnyékszínház – szerepel benne. Az eljátszott szerepek számát is megnövelte, minden figura, akiről a történetben beszélnek, meg is jelenik.

Elmondta, Szirtes Tamással az is megfogta őket, hogy három színész játszik el több mint 20 szerepet egy este alatt, és azt érezték, hogy a Madách Színházban megvan az a színészbázis, amely erre alkalmas.

Az előadásban jellegzetes, ellenállhatatlan angol figurák tűnnek fel. A Seppingst alakító Szerednyey Béláról elmondta: az ezerarcú színész, aki sok vígjátékban játszott már, aprólékossággal dolgozta ki szerepeit. Nagy Sándor – akit a színház számos előadásában láthat a közönség – játssza a történet középpontjában álló Bertie Woostert, aki olyan slamasztikába kerül, amelyből csak az inasa, Jeeves tudja kimenteni. Jeeves figuráját kettős szereposztásban Simon Kornél és Magyar Attila játssza. “Annyi jó színészünk van, hogy az egyik szerepet le kellett kettőzni, hogy többen is benne lehessenek a darabban” – jegyezte meg a rendező.

Kiemelte, hogy az előadásban kutya is szerepel. “Egy Ízisz nevű csodakutyával játsszunk, mindent tud, hiánytalanul végrehajtja az instrukciókat, amit virslidarabokkal kell díjazni. Két jelenete van, remek kabinet-alakítást nyújt” – mondta.

Az eredeti West End-produkciót Mark Goucher és Mark Rubinstein rendezte. A darab a Madách Színházban Kállay Eszter és Szente Vajk fordításában látható, az előadás díszlete Horesnyi Balázs, a jelmez Zelenka Nóra munkája.