Ádámok és Évák Ünnepe
Programindító sorsolás a Magyar Dráma Napján
Székesfehérvár
A székesfehérvári Vörösmarty Színház a 2011/2012-es évadra meghirdette az Ádámok és Évák Ünnepe programot. Szeptember 21-én, A Magyar Dráma Napja (1883-ban ezen a napon volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban)alkalmából sorsolták ki, hogy melyik iskola csapata mely jelenetet adhatja elő Az ember tragédiájából 2012. januárjában. A kezdeményezés egyébként általános iskola 7. és 8. osztályosai, valamint középiskolások számára jött létre, lényege, hogy Madách mesterművének jeleneteit a résztvevő csapatok a felkészülési időszak után egy, a közösség erejével létrehozott előadásban adják elő. A kész jeleneteket a színház nagyszínpadán adják elő a csapatok a Magyar Kultúra Napján, 2012. január 22-én, így közös munkájukból születik meg az év Tragédia előadása.
Békéscsaba
A Békés Megyei Jókai Színház A Magyar Dráma Napján, szeptember 21-én, az Ibsen Stúdiószínházban indította el az Ádámok és Évák Ünnepe című programot. A város valamennyi, és a megye három városának középiskolája, vett részt a sorsoláson, ahol elosztották egymás között Az ember tragédiája színeit, melyeket a színház színészeinek támogatásával március végéig állítanak színpadra, és a belőlük összeálló előadást áprilisban mutatják be a Jókai Színház nagyszínpadán.
Fekete Péterigazgató köszöntője után kedvcsinálóként a debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatosainak jelenetét, a második Prágai színt tekinthette meg a közönség, majd az első színből Lucifer és az Úr vitáját adta elő Bartus Gyula színművész. Ezután egy vetítés következett az első Ádámok és Évák Ünnepéből, a londoni szín, a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Idegenforgalmi Szakközépiskoladiákjainak előadásában.A kezelhető hosszúságú előadás érdekében a mű szövegét le kell rövidíteni, azaz meg kell húzni. A szöveghúzásról, annak felelősségéről Zalán Tibor író, a Jókai Színház dramaturgja beszélt, és személyes segítségét, tanácsait is felajánlotta a csoportoknak.
Ezek után következett a várva-várt sorsolás. Amelyik színre csak egy iskola jelentkezett, annak Fekete Péter igazgató átadta a felkérésről szóló bekeretezett okiratot. amelyikre többen is jelentkeztek, azok iskoláinak nevei közül cilinderből húzatott ki egyet. Így rövid időn belül minden szín gazdára talált, a csapatok megelégedésére. Az Ádámok és Évák Ünnepe internetes honlapjának elkészítését és gondozását is elvállalta egy csapat, így az összes békéscsabai középiskola részt vesz a programban.
A színek után a segítő színészek, rendezők neveit húzták ki az iskolák képviselői, a színészek pedig sorban jöttek fel a színpadra, és saját fotóikat adták át a csapatoknak. Fekete Péter elmondta, hogy azt szeretné, ha ezek a képek, az okiratokkal együtt az iskolák egy olyan falára kerülnének, ahol később a próbafolyamat dokumentációja is megjelenhetne, és egy-egy kis színházi sarok alakulna ki minden iskolában.
Az ünnepi est zárásaként Kiss Tibor Békéscsaba alpolgármestere köszönte meg a Jókai Színháznak a kezdeményezést, az iskoláknak pedig a száz százalékos részvételi arányt.
„S az ember célja e küzdés maga.“
A színháznak – és különösen a magyar színháznak – egyik legfontosabb feladata volt és lesz mindig is a nevelés. Persze nem a szó pedagógiai, oktatási értelmében, arra ott van az iskola. A színház a lelki, az erkölcsi, a filozófiai nevelés, a beszéd- és viselkedéskultúra formálásának színtere, és nem utolsó sorban a hazafias nevelésé is. A színházi nevelés alanyai nem csak a gyermekek, diákok, hanem a felnőttek is. A színház valamiféle átmenet az iskola és a templom között úgy, hogy nem helyettesítheti egyiket sem, de mindkettő munkáját segítheti. Az ember alapvető igénye a körülötte lévő világ és a benne rejlő világ megismerése, az iskola elsősorban az előbbire, míg a színház inkább az utóbbira összpontosít. A színháznak természetesen van egy másik feladata is, a szórakoztatás, de mindkettőnek meg kell felelnie, különösen egy vidéki színháznak. A színházak állandó törekvése, hogy munkájuk során saját későbbi felnőtt közönségüket is kineveljék. Ezt szolgálják a gyermek, és ifjúsági előadások, a különféle beavató-színházi előadások, és az Ádámok és Évák Ünnepe program is.
A kezdeményezést a Magyar Teátrumi Társaság keretein belül indította el a szolnoki Szigligeti Színház, és azóta a debreceni Csokonai Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, a soproni Petőfi Színház és idén a székesfehérvári Vörösmarty Színház valamint a Békés Megyei Jókai Színház is csatlakozott hozzá.
Ádámok és Évák Ünnepe
Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója erős hidat szeretne építeni a szolnoki ifjúság és a Szigligeti Színház között. Olyan hidat, melyen a felnövekvő generációk hosszú sora örömmel és biztonsággal lépdelhet át az iskolapadból a színház csodákat teremtő világába.
Az Ádámok és Évák egy középiskolák közötti évenkénti nemes versengés. Hagyományteremtő, pedagógiai szándékkal. Az ifjak „testközeli” kapcsolatba kerülhetnek a magyar színikultúra kiemelkedő irodalmi alkotásaival, a saját hangjukon hallhatják Madách, Vörösmarty és Katona halhatatlan sorait. Reményeink szerint egy életre szóló élménnyel gazdagodnak, színházértő, színházigénylő polgárok válnak belőlük.
Az érettségizőktől már kevesebb aktivitást várunk, ők a továbbtanulás megpróbáltatásaival küzdenek. Tervünk az, hogy három éves ciklusokban, évente más és más darab kerül műsorra. Első évben: Az ember tragédiája, második évben: a Bánk bán, harmadik évben: a Csongor és Tünde, a negyedik évtől újra Az ember tragédiája, és így tovább. Így minden középiskolás mind a három alap-darabbal találkozhat egyszer!
Bővebben a Magyar Teátrum szeptemberi számában.