A dzsungel könyve minden korosztálynak
Újabb musical, ahol az állatok hordoznak emberi tulajdonságokat! A Lovak után A dzsungel könyvét mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház az idei évad záró premierjeként május 23-án, koprodukcióban a Szombathelyi Weöres Sándor Színházzal. Az első olvasópróbát április 16-án, szerdán délután tartották a Jókai Szalonban, előtte Fekete Péter igazgató és Horgas Ádám vendégrendező számolt be az előkészületekről.
Rudyard Kiplingazonos című regénye alapján Békés Pál írta a színpadi változatot, Geszti Péter a dalszövegeket, és Dés László komponált zenét még 18 évvel ezelőtt. Az adaptáció létrejöttében közreműködött Hegedűs D.Géza színművész, rendező és Radnóti Zsuzsa dramaturg, az ősbemutatót 1996-ban tartották a Pesti Színházban. Azóta a feldolgozás megérte az ezredik előadást, ami egyedülálló a hazai musicaljátszásban.
Az olvasópróba elején Fekete Péter köszöntötte a szereplőket, a táncosokat, a közreműködőket, és elsősorban a március 21-ei szombathelyi bemutató rendezőjét, Horgas Ádámot, aki majdnem háromszázszor játszott a budapesti ősbemutatón. A darab születéséről a direktor elmondta, hogy Szombathelyen, a szülővárosában Jordán Tamás tűzte műsorra a kétrészes musicalt, és mivel korábban rendezett a Jókai Színházban, tudta, hogy itt jó táncosok vannak, innen kért segítséget. Erre a megkeresésre úgy reagált, szívesen támogatja az ötletet, de javasolta, legyen koprodukció. Így jött létre a közös előadás a szombathelyi színészekkel, a békéscsabai jelmeztervezővel, Papp Janóval, itteni jelmeztárból, ottani díszlettel, s „nagy öröm, hogy mindkét közönség láthatja”.
Mauglit kettős szereposztásban Gulyás Attila és Nagy Róbert játssza, Akelát, a magányos farkast Vadász Gábor. Bagira, a fekete párduc figurájára még egyeztetnek Horváth Margittal, akit régről nagyon jól ismer és szeret a békéscsabai közönség, de ki kell kérni a nyíregyházi színháztól. Csilt Kara Tünde, Balut Katkó Ferenc alakítja, Kát, a bölcs óriáskígyót Szombathelyről Fekete Linda, akit fantasztikus énekesként és táncosként jellemzett a direktor. Szomor György és Gerner Csaba kapta Sir Kán, a félelmetes tigris figuráját, Bartus Gyula Buldeót.
A 22 előadáshoz Túna szerepét is kettőzni kellett, mert Gubik Petra játszik a Játékszínnel közösen készülő Illés produkcióban is, ezért Gábor Anita váltja majd itthon. Csomós Lajos szintén fellép a budapesti előadásban, Vass Szilárd játssza helyette a Majomkirályt, aki egyébként Döglégy is lesz. A szombathelyi művészt bohócdoktorként is ismerheti a közönség.
Két gyermek is lehetőséget kap a darabban, Mlinár Pál koreográfust kérte fel a színház vezetése a castingra. A kis Maugli szerepét játszó Ivanics Botondról és Fekete Leventéről elhangzott: mindkét lábuk rendben van, jó tanulók és a szülők is hozzájárultak a „színészkedéshez”. Feltűnt, milyen komolyan figyeltek a felnőtt szereplők között az olvasópróbán.
A musicalben 15 tagú különleges tánckar lép fel, háromlépcsős casting eredményeként, képviselik mindkét színházat. Bodor Johanna nagyszerű koreográfiájáról az alkotók úgy tartják, három előadást megtöltő ötlet, látvány, remekmű kel életre a színpadon.
– Az előadás fő erőssége a közösség: táncosok, színészek és az őket kiszolgáló háttérmunkások közös produkciójára készülünk, amelyben fontos a minőség. Nemcsak a megvalósítás, hanem a tartalom is a közösségről szól, annak összeállásáról, elvesztéséről, a kötődésről, a szabadságról, a közösséghez tartozás erejéről – hangsúlyozta Horgas Ádám. Majd hozzáfűzte: – A Weöres Sándor Színházban minőség született; remélem, itt is az lesz, színvonalas bemutatót tudunk létrehozni.
Gyerekkorunk egyik kedvenc olvasmánya kerül színpadra, bár az alkotók kiemelték: nem mese, inkább a felnőttekhez szól az előadás. A történet arról, hogyan lesz az árva kisfiúból, Maugliból az állatok között felnőtt, majd a végén öregember, tanulságokkal szolgál, és inkább keserű, szomorú kicsengésű, nem happy end – hallottuk. „A férfivé válás története mély emberi érzelmekkel” – így foglalta össze a rendező a készülő darab üzenetének lényegét. Előnyt jelent, hogy már bemutatták az előadást, kész a díszlet (Horgas Péter munkája), és megvannak a jelmezek, a koreográfia. Mégis azt kérte a Jókai Színház művészeitől, hogy „belőletek épüljön fel, attól lesz igazi színház”.
– Tipikus családi darab, amely meg tud szólítani minden korosztályt, a gyereket és a felnőttet egyaránt – szögezte le Horgas Ádám. – A hangvétel nagyon kedves, a gyerekek rögtön megszeretik, de mivel az állatok emberi tulajdonságokat személyesítenek meg, komoly csalódásokat, veszteségeket élnek át, a mélyebb tartalom a felnőtteknek ígér elgondolkodtató színházat.
A játéktérről a rendező annyit árult el, hogy az előszínpadon tó lesz, a tüll függönyre vetítenek, ami 3D hatást nyújt, lesz kétszintes építmény, dobok, gyűlés sziklája.
Fekete Péter, aki már látta az előadást, úgy vélte: elsősorban felnőtteknek szól, és komoly társadalomkritikát tartalmaz, éppen ezért ifjúsági és felnőtt bérletben kínálják a közönségnek.
– A beazonosítható karakterek is jelzik, hogy A dzsungel könyve nem mese, nem állatregény, itt emberek szerepelnek, és a felnőtt társadalom kerül terítékre. A jelmezek ennek megfelelően nem plüss állatkák lesznek,
a farkasok, majmok, fenevadak, a kígyó, a párduc, a
tigris, valamennyien emberi jellemvonásokat mutatnak fel,
emberként viselkednek.
Az új bemutató előkészületeinek ismertetése után, kedvcsinálóként Gerner Csaba Sir Kán dalával villantotta fel a musical hangulatát, színesítette a tájékoztatót.
Niedzielsky Katalin