A Magyar Kultura nagy resze az elo Magyar szinhaz! Jo idok vagy rossz idok a Magyar szinhaz mindig ott volt hogy nevetesse, szorakoztassa es neha batoritsa a magyar lelket! Jo munkat tovabbra is!!! Tudom hogy mikor oda latogatok mindig elmegyek egy magyar szinhazba hogy lelkemet felfrissitsem!

Érdeklődéssel olvasom a Teatrum havi lapot és nézem most az online oldalt. Remélem mihamarabb Bp-en is módunkban lesz rendszer változást megélni a szinházak terén és végre nézhető előadásokat látogatni amit Önök készítenek. Boldog Új Évet és mielőbbi találkozást a fővárosi szinházak élén és tagságában.

REMEK!!

Az elmúlt évek egyik legjobb premierjét láthattuk tegnap este Zalaegerszegen! A Revizor aktualitása nem vitatható, az előadás "ráadástapsa" megrázó volt!!! Hajrá "hevesi színészek", győznötök kell!

Véletlenül, egy szupermarketben akadtam a lapra. Kellemes meglepetésként ért, remek másfél órás időtöltés volt elolvasni.

Jó volt ajándékként megkapni tegnap este Zalaegerszegen - a "szinháznyitó szekfű" helyett (aminek akkor, azokban az években nagyon örültünk a bemutató bérlet első előadásán) a Magyar Teátrumot! Talán amiatt is örültem, hogy ez a kiadvány "tartósabb", újra - és újra kézbe vehető, egy egy szinházi hír után keresve.

Minarik Ede mosodás szállóigévé vált mondata után szabadon... Kijelenthető, a magyar színházművészeti társadalom is úgy döntött: kell egy lap! Szívből jövő örömmel lapozgattam az új kezdeményezés tárgyiasult formájában testet öltött Magyar Teátrumot. Első pillanatban nem is annyira a tartalom, sokkal inkább egy gondolat kötött le. Ez pedig annak a rejtvénynek a megfejtése, hogy az egyre őrültebb tempóban rohanó, elektronizálódó világban van-e létjogosultsága - egy hagyományos, már ódivatúnak mondható sajtóterméknek - egy nyomtatott újságnak? Magyar Teátrum - kóstolgatni, ízlelgetni kell a szavakat. Mint egy jó bort őszelőn a diófa árnyékában. Magyar Teátrum - sokat mond, sokat sejtet. Már a címlapról kitűnik, hogy ez bizony művészekről, művészetről szól művészi szerkesztésben, de nem csak a szakmának. Cirádáktól mentes, mégis elegáns, szemet nyugtató a fejléc, a forma. Külön érdekesség a vágott képek használata, amelyek leginkább a függöny résein lopott pillanatképeket idézik. Formabontásában is remek! Látszódik, hogy az átgondoltság, a szerkesztői elv vele járója. Kicsit eklektikus a belső oldalakon használt betűtípusok egyvelege, mint ahogy a hol körberajzolt, hol sablon, hol vágott képek használata. Ezzel együtt nem zavaró a szemnek, ami talán a márványos hatást kölcsönző alapszínnek is köszönhető. Egyetlen apró hiba talán a kereskedelmi hirdetések (jogos, hiszen bevétel nélkül egyetlen lap sem finanszírozható) közé bújtatott ajánló, illetve a szerződtethető színészek és színházi szakemberek fórumának (a kultúra szerelmesei csak reménykedhetnek, hogy ez utóbbi lista hónapok múltán sem duzzad oldalnyi méretűvé) oldalán tapasztalható. Itt mintha kicsit elfáradtak volna a tipográfusok. Nem különülnek el a területek, a „négyszögesítés" darabossá teszi az oldalt. Maga a tartalom, az ajánlók, interjúk, kritikák igazán zseniálisak. Mondom, művészek alkotásai, nem csak művészeknek. Ezzel együtt még mindig kérdés a kérdés: életképes-e a kezdeményezés? Fekete Péter főszerkesztő, a Békés Megyei Jókai Színház direktora, Józsa Mihály szerkesztő, Elek Tibor és Zalán Tibor főmunkatársak, a grafikáért felelős Lengyel Tibor és az egész magyar színházi szakma, amely a lap mögé állt, nagy bátorságról tett tanúbizonyságot. Olyan korban élünk, amelyben a nyomtatott sajtónak egyre kisebb a respektje. Csak reménykedhetünk, hogy a Magyar Teátrum hónapok, évek múlva is ugyanilyen színvonalon, minőségben és áron kerül forgalomba. Mert egy szakmai, de nem csak a szakmának szóló színházi lapra szükség van.

Kedves Péter! Örömmel gratulálok az általad (fő)szerkesztett MAGYAR TEÁTRUM színházi lap megjelenéséhez, kiadásához. Sokrétű és tartalmas híranyag igényes formában elkötelezett szakmai küldetéstudatú szemlélettel közreadva. Különösen megfogtak a lap első számát kísérő leveledben írt gondolataid! „Művészet, munka és életerő…”, valamint „…nem csökkenésről, levágásról, elvételről, válságról szól!” Ilyen szemléletre van szükség nemcsak a színházi szférában, de az élet más területén is. Szívből kívánom, hogy a lapindítási kezdeményezés sikeres legyen – amelyhez személyes és hivatali előfizetéssel igyekszem hozzájárulni – és nyugdíjasként is tudjuk még olvasni. (Vagyis legyünk, legyen színház, és legyen érték!) Kívánok ehhez sok erőt, jó egészséget és örömet! Üdvözlettel: Miklós Tamás polgármester

Gratulálok és köszönöm! Nagyszerű olvasgatni a cikkeket, híreket. Csodás kezdeményezés. Amit Fekete Péter egyébként is megvalósít Békéscsabán a kultúráért, példaértékű. Életet ad a városunknak, amely már oly rég hiányzott "tóthiából". Jómagam már Madridban élek, de örömmel értesültem az új szakmai lap megjelenéséről.

Örömmel értesültem, hogy végre teret kaphat a színházi kulturális élet is a Magyar Teátrumon keresztül. És bár nyomtatott formában még nem találtam meg az újságárusoknál, keresni fogom. Sok sikert kívánok!