Színi krónika

Pályakezdő Tollforgatók Fóruma (PTF)

Interjú Olt Tamással

A Minden kezdet nehéz, hát még a versenyzongora igazán lendületes és fiatalos komédia, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az alkotógárda munkáját a IV. Thália Humorfesztiválon két díjjal is jutalmazták. A darab írójával és rendezőjével, Olt Tamással a humorról, a színház feladatáról és a mai magyar drámákról is beszélgettünk.

div02_0.png

AVAGY EGY ÚJABB, NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLT AKTA A HATALOMRÓL

Fekete. Fehér. Láncok mindenhol: a lábon, a fülön, az öltöny hátulján. Láncon lóg az óra a mellényzsebből is. A háttérben lobogó tűz, amelyet még egy tomboló vihar sem tud eloltani. Aranyos takaróval letakart, kissé ütött-kopott fotel. Sötétség és bizonytalanság. Csak egy valami biztos: Kreón az úr.

div02_0.png

Bagossy László egyike azoknak, akik nevéhez a legjobb előadások fűződnek ma az Örkény Színházban. Már évek óta figyelemmel követem a munkásságát: rendezései ötletesek és élettel telik. Többek között vívódó, mégis komikus hőst ábrázolt a Hamletben, megmutatta saját interpretációját a Tartuffe kapcsán, és kiváló monodrámát rendezett Epres Attilával a Diggerdrájverben. Az idei évadban Ödön von Horváth, Mesél a bécsi erdő című színjátékát álmodta meg az Örkény színpadára.

div02_0.png

Járai Mátét immáron másodszor jutalmazták a legjobb színésznek járó díjjal a Thália Humorfesztiválon, amelyen a Győri Nemzeti Színház előadása, a Primadonnák elsöprő sikert aratott. A hol férfiként, hol nőként felbukkanó művésszel – aki már a puszta jelenlétével képes mosolyt csalni az emberek arcára – a fesztiválról és magáról az előadásról is beszélgettünk.

div02_0.png

Hamlet – A Spirita Társulat előadása
(Szín)kavalkád. „Fradi-leves”, azaz a „Mindent bele!” korszakát éljük. Hiszen a változás gyönyörködtet, az egyhangúság untat. A XXI. században ez a követendő mottó az ifjúság, s talán az idősebb korosztály tagjai között. Nem létezhet az „egyszerű”, az „egyértelmű”, a „hagyományos”, mert ezek megőrzésével megbújhat vagy elveszhet az „eredeti”, a „sajátos”, a „semmivelösszenemhasonlítható”.

div02_0.png

Woyzeck – Maday Gábor

Büchner Woyzeck című darabját különös homály lengi körül, hiszen az író elhunyt, mielőtt még befejezhette volna művét – de mintha ez a tragikus mozzanat paradox módon jelezné is, hogy a történetnek soha nincs vége. A sokszorosan egymásra épült jelentésrétegek fokozatosan mutatnak rá a világ szüntelen kálváriájára: a kisember dolgozik, harcol azért, hogy életben maradhasson, és mivel nem dönthet a saját sorsáról, lassan, egészen észrevétlenül kivetkőzik magából.

div02_0.png

A velencei kalmár Székesfehérváron Bagó Bertalan különleges, már-már groteszk világot álmodott a Vörösmarty Színház színpadára: Shakespeare darabját új köntösbe bújtatva eleveníti fel a kalmár és a zsidó történetét.

div02_0.png

Újévi előadás a Tamási Áron színházban
Az úrhatnám polgár „úrhatná” az életet: nagy ház tulajdonosa, tánctanárt, zenetanárt, szabómestert, filozófust tart, és szerelmes szeretne lenni (ha lehet nem a feleségébe), elferdített etikett és társadalmi üresség légkörében kívánja kiteljesíteni életét. Moliére Úrhatnám polgár darabját Sardar Tagirovsky rendezésében a Tamási Áron társulat viszi színre, és járja körül a jelenkori semmi sokoldalú ragyogását.

div02_0.png

Vad kergetőzés, harsány nevetést felváltó csendes sírás, örömteli kibékülés, életre szóló ragaszkodás. De hogyan is élheti meg mindezt két ismeretlen egyetlen nap alatt? A Magyar Színház Sinkovits Imre színpadán kiderül, ahogyan az is, milyenek vagyunk, ha a szerelem elveszi az eszünket.

div02_0.png

Shakespeare sosem megy ki a divatból. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a színházak időről időre leporolják a legkultikusabb darabokat. Ezt teszi most a Katona József Színház is, amely márciustól a vígjátékírói mesterség egyik csúcspontját, az Ahogy tetsziket tűzi műsorra. Az előadás szövegkönyvét Nádasdy Ádám fordítása alapján Závada Péter jegyzi, akivel többek között az előkészületekről, a változtatásokról és a darab jelentőségéről is beszélgettünk.

div02_0.png

Kedves Leendő Színházlátogató!
Elgondolkodtam a minap íróasztalomnál ülve, miképpen jellemezhetném az elmúlt majd’ négy hónapomat. Hogyan tudnám elrendezni életem fiókos szekrényében az Erasmus ösztöndíjas lisszaboni időt? Ám ez az őszöm és telem akkora fiókkal toldotta meg a szekrényemet, hogy különálló bútorrá vált. Erasmus-gardróbbá, amelyben rengeteg a különböző fazonú és színű ruha. Akár egy színház eszköz- és jelmeztárában.
Miként, hogyan és hol szereztem be ezeket az alapvető ruhadarabokat a vendégszereplésemhez? A válasz egyszerű: alkalmaztam a „színház a színházban” elvet. Portugáliai „fellépésem” során két darabot láttam.

div02_0.png

Woyzeck – Anyaszínház – RS9 

A Woyzeck különös darab. Nem csupán a benne rejlő értelmezési lehetőségek miatt, hanem legfőképpen a keletkezési története okán: Büchnernek ugyanis már nem volt ideje befejezni – meghalt, mielőtt a mű összeállt volna.

div02_0.png

Beszélgetés Lengyel Ferenccel, A konyha rendezőjével
Arnold Wesker A konyha című drámája Zsámbéki Gábor 1979-es rendezésében kultikus darabbá avanzsált, az idei évadban pedig a Pesti Magyar Színház tűzte ismét műsorra. Az előadás rendkívül pontos látleletet nyújt a társadalom működéséről, a karakterek soknemzetiségű volta pedig egyszerre tár fel új értelmezési rétegeket és teszi megrázóan aktuálissá a történetet.  A cselekményen eluralkodó feszültségekről, a megjelenő korrajzról és az útkeresésről a rendezővel, Lengyel Ferenccel beszélgettünk.

div02_0.png

Békéscsabán Rejtő Jenőt játszanak

Kétféle ember létezik: aki olvas Rejtő Jenőt, és aki majd fog.
Nehéz eldönteni, a békéscsabai Jókai színház előadásán melyik tábor jár jobban. Rejtő-olvasóként elfogultságot jelentve igyekszem kitérni a válasz elől, néhány impresszió azonban talán nem üt túl nagy rést a pajzson.

div02_0.png

Sirály-bemutató a pesti Katonában

Ascher Tamás nevéhez olyan emlékezetes előadások kötődnek, mint a Ványa bácsi, a Godot-ra várva, A Mester és Margarita vagy a Három nővér. Idén ismét klasszikushoz nyúlt, és bújtatta új köntösbe: a Sirályt mutatta be rendezésében a Katona József Színház.

div02_0.png

2015-ben különleges évfordulót ünnepel a magyar zenés színjátszás. Ugyanis éppen száz éve, 1915. október 17-én mutatták be Bécsben Kálmán Imre operettjét, a Csárdáskirálynőt. A Budapesti Operettszínház nagyszabású gálával tisztelgett a darab és az alkotók előtt.

div02_0.png

Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban

Egressy Zoltán drámáját mutatta be 2015. október 30-án a szegedi társulat. Kíváncsian vártam, hogy Tóth Miklós rendező miként építi fel a dramaturgiát. Elmondhatom, ilyen remek – ami kortárs művet megjelenítő – előadást a Szegedi Nemzeti Színház deszkáin már régen nem láttam.

div02_0.png

Előadás és fórum a zalaegerszegi Kövek kapcsán

A krimi, mielőtt színpadra születne, kiknél, hol és milyen formában válhat valóssággá? Vihart kavaró előadást mutattak be az ifjúságnak Zalaegerszegen, megadva a lehetőséget, hogy a látottak tapasztalataiból, saját világuk problematikusságára következtethessenek. A fellobbanó vita kapcsán, pedig érdekes párhuzam alakult ki az előadásban megfogalmazódó felelősség gondolata és a szülőket, pedagógusokat érintő tudatos hozzáállás között.

div02_0.png

A Miskolci Operafesztivál sikere után november 5-től Budapesten, a Zeneakadémián is látható Fekete Gyula új operája, a Hans Christian Andersen meséje nyomán írt Egy anya története. A darabot Zsótér Sándor állította színpadra.

div02_0.png

Egerek – Békéscsabai Jókai Színház

A műsorfüzet kerek ementálit formáz. A nézők közül egyedül én tudok már olvasni, a többiek jövőre mennek iskolába. Magam is óvodásként láttam először mesedarabot – gyermeki emlékezetembe égett az érzés, hogy a felénél futni, menekülni akartam…

div02_0.png