Színi krónika

Woyzeck – Anyaszínház – RS9 

A Woyzeck különös darab. Nem csupán a benne rejlő értelmezési lehetőségek miatt, hanem legfőképpen a keletkezési története okán: Büchnernek ugyanis már nem volt ideje befejezni – meghalt, mielőtt a mű összeállt volna.

Beszélgetés Lengyel Ferenccel, A konyha rendezőjével
Arnold Wesker A konyha című drámája Zsámbéki Gábor 1979-es rendezésében kultikus darabbá avanzsált, az idei évadban pedig a Pesti Magyar Színház tűzte ismét műsorra. Az előadás rendkívül pontos látleletet nyújt a társadalom működéséről, a karakterek soknemzetiségű volta pedig egyszerre tár fel új értelmezési rétegeket és teszi megrázóan aktuálissá a történetet.  A cselekményen eluralkodó feszültségekről, a megjelenő korrajzról és az útkeresésről a rendezővel, Lengyel Ferenccel beszélgettünk.

Békéscsabán Rejtő Jenőt játszanak

Kétféle ember létezik: aki olvas Rejtő Jenőt, és aki majd fog.
Nehéz eldönteni, a békéscsabai Jókai színház előadásán melyik tábor jár jobban. Rejtő-olvasóként elfogultságot jelentve igyekszem kitérni a válasz elől, néhány impresszió azonban talán nem üt túl nagy rést a pajzson.

Sirály-bemutató a pesti Katonában

Ascher Tamás nevéhez olyan emlékezetes előadások kötődnek, mint a Ványa bácsi, a Godot-ra várva, A Mester és Margarita vagy a Három nővér. Idén ismét klasszikushoz nyúlt, és bújtatta új köntösbe: a Sirályt mutatta be rendezésében a Katona József Színház.

2015-ben különleges évfordulót ünnepel a magyar zenés színjátszás. Ugyanis éppen száz éve, 1915. október 17-én mutatták be Bécsben Kálmán Imre operettjét, a Csárdáskirálynőt. A Budapesti Operettszínház nagyszabású gálával tisztelgett a darab és az alkotók előtt.

Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban

Egressy Zoltán drámáját mutatta be 2015. október 30-án a szegedi társulat. Kíváncsian vártam, hogy Tóth Miklós rendező miként építi fel a dramaturgiát. Elmondhatom, ilyen remek – ami kortárs művet megjelenítő – előadást a Szegedi Nemzeti Színház deszkáin már régen nem láttam.

Előadás és fórum a zalaegerszegi Kövek kapcsán

A krimi, mielőtt színpadra születne, kiknél, hol és milyen formában válhat valóssággá? Vihart kavaró előadást mutattak be az ifjúságnak Zalaegerszegen, megadva a lehetőséget, hogy a látottak tapasztalataiból, saját világuk problematikusságára következtethessenek. A fellobbanó vita kapcsán, pedig érdekes párhuzam alakult ki az előadásban megfogalmazódó felelősség gondolata és a szülőket, pedagógusokat érintő tudatos hozzáállás között.

A Miskolci Operafesztivál sikere után november 5-től Budapesten, a Zeneakadémián is látható Fekete Gyula új operája, a Hans Christian Andersen meséje nyomán írt Egy anya története. A darabot Zsótér Sándor állította színpadra.

Egerek – Békéscsabai Jókai Színház

A műsorfüzet kerek ementálit formáz. A nézők közül egyedül én tudok már olvasni, a többiek jövőre mennek iskolába. Magam is óvodásként láttam először mesedarabot – gyermeki emlékezetembe égett az érzés, hogy a felénél futni, menekülni akartam…

Gondolatok a 7. dráMA udvarhelyi színházfesztiválról

Színházba és szavakba gyűjtött gondolatok váltak tetté az erdélyi kortárs dráma jelenéről a hetedik alkalommal megszervezett udvarhelyi színházfesztiválon. A mai színházcsinálás perspektívája sokszögű, sajátos drámaírásában, annak interpretálásában, és végül közvetítésében mozdul el a klasszikus színházi élethelyzet egészétől, majd fordított fejlécként integrálódik a hétköznapokba.
Ennek a fejlécnek címkéjén a színház nem autoritásként, hanem maga is értelmezőként forgatja a drámákat, minden a nézés jelenében játszódik.