Olvasópróbával kezdődött az évad Békéscsabán
Az igazgató saját gyűjteményét adja a díszletekhez
A mozgalmas nyár után mozgalmas héttel kezdődik a 2013-2014-es évad a Békéscsabai Jókai Színházban. Már az augusztus 27-ei évadnyitó társulati ülés előtt olvasópróbára kapott meghívást a sajtó.
Fekete Péter igazgató augusztus 26-án, hétfőn 18 órakor az Ibsen Stúdiószínházban üdvözölte Tennessee Williams Üvegfigurák című darabjának szereplőit, az előadás alkotóit és a meghívottakat. A direktor – a hagyományoknak megfelelően – először is köszönetet mondott „az őrületes nyári munkában” helytálló művészeknek, közreműködőknek; mint mondta, a teátrum az elmúlt hónapokban „egyetlen percre sem zárt be”. Külön kiemelte az István, a király békéscsabai majd kolozsvári bemutatójának sikerét, ahol sok tízezer néző felejthetetlen színházi élménnyel gazdagodott. Fekete Péter úgy fogalmazott: „soha még ilyen katarzisban nem volt része”.
Fekete Péter (Fotó: Incze László)
Tennessee Williams csodálatos lírai darabja méltó nyitány a kőszínházi szezon élére; ezzel a világirodalmi remekművel szeretne a társulat a békéscsabai közönségnek örömöt szerezni, maradandó élményt nyújtani – hangsúlyozta az igazgató. Ugyanakkor azt is elárulta, hogy a nagyszerű színművel együtt a stúdiószínházat is szeretnék egyre több nézővel megkedveltetni. „Egészen közelről látni a játékot, a színészek arcát, mozgását, meghitt, intim környezetben átélni az élményt, más körülmények között, mint a nagyszínpadon – ez a szándékunk, és bízunk benne, hogy ez az előadás a stúdiószínházunkban új világot nyit meg közönségünk számára” – emelte ki Fekete Péter.
Seregi Zoltán (Fotó: Vámos Zoltán)
Seregi Zoltán, az Üvegfigurák rendezője elmondta, hogy 1993-ban Pécsett már rendezte a darabot, és régi vágya volt, hogy újra színre vihesse, nagyon örül, hogy ez most sikerül. Igyekszik elszakadni a színmű naturalizmusától, és inkább a visszaemlékezésekre, a lírai játékra helyezni a hangsúlyt. A színészektől azt várja, hogy a belső történésekre, a karakterekből fakadó megnyilvánulásokra koncentráljanak.
„A külső hangulatot – a húsz évvel ezelőtti fotókkal ellentétben – most inkább filmbetétekkel ábrázoljuk. A történet egy csonka család próbálkozásait tárja elénk, hogy felszínen maradjanak, túléljenek. A mű eredetileg novellának készült, utána filmforgatókönyv lett belőle, tehát a vetítés a szerzőnek is fontos volt. Ami előadásunkban is nagy szerepet kapnak a korbeli amerikai filmrészletek, de egy másik vásznon az éppen beszélő színész arcát is vetítjük majd élő közeliben.” – sorolta elképzeléseit Seregi Zoltán. Egy lírai és szimbolikus előadást látunk majd, ahol Laura, a befelé forduló lány üvegállatkákkal játszik, de maga is olyan, mint az üveg, áttetsző és törékeny.
Üvegfigurák Fekete Péter saját gyüjteményéből (Fotó: A-team/Nyári Attila)
Fekete Péter díszlettervezői minőségében arról szólt, hogy az előadás két idősíkban és térben játszódik: fenn a jellegzetes amerikai tűzlépcsőn a mai események zajlanak, lent a pástszerűen kialakított színpadon pedig a visszaemlékezések, a múltidézés kap teret. A színpad fölé lógatott üveghalak – az igazgató saját gyűjteményéből – akváriumi hangulat árasztanak majd, és a szimbolikus díszlet mellett kevés bútor lesz, amitől még inkább a színészek játéka kerül középpontba.
Kovács Edit (Fotó: A-team/Nyári Attila)
Czitor Attila, Kara Tünde és Vesztergombi Anikó (Fotó: Incze László)
Amanda Wingfield, az anya szerepét a Domján Edit és Gálfy-gyűrű díjas Kovács Edit alakítja, lányát, Laurát a Jászai díjas Kara Tünde játssza, a fiút Czitor Attila, Jim O’Connort, a látogatót pedig Tege Antal.
Egy jelmezterv (Fotó: A-team/Nyári Attila)
Vesztergombi Anikó jelmezei a 20-as, 30-as évek Amerikájának divatját idézik. S mielőtt elkezdődött volna a tulajdonképpeni olvasópróba, a viseletekről a tervező már egyeztetett is a szereplőkkel, akiket a szünetben a sajtó jelenlévő munkatársai is félrehívtak egy-egy interjúra.
Niedzielsky Katalin/Jókai Színház