Maradjunk kapcsolatban!

Móricz Zsigmond: Sári bíró

Készült

on

A főszerepben: Benkő Péter

Móricz Zsigmond Sári bíró című zenés vígjátékának  előbemutatója október 8-án volt Budapesten, az Óbudai Kulturális Központban, október 15-étől pedig a Petőfi Színházban kezdik el játszani a soproni közönségnek.

Móricz első, 1910-ben írt színdarabját Mikó István rendezi szatmári és nyírségi dalokkal gazdagítva. A szerzőtől sem áll távol a népköltészet, hiszen annak idején a Kisfaludy Társaság megbízásából 1903-1905 között Szatmár falvait járva népdalgyűjtést végzett, neki köszönhetjük a Kállai kettős szövegét is. Néhány Móricz által gyűjtött népdal is felcsendül majd a Sári bíróban. Újdonsága még a készülő előadásnak, hogy a dalok zenei kíséretét a darab szereplői szolgáltatják majd, Mikó István, Rusz Milán, Kurkó József, Beszterczey Attila és Suha Kálmán személyében. Nem kis feladatra vállalkoztak, hiszen autentikus népi hangszerek sorát kell majd megszólaltatniuk a tekerőlanttól kezdve a köcsögdudán át a tilinkóig. A mű erénye, hogy először láttatja rétegeződni a paraszt-társadalmat és aktualitása is vitathatatlan.

Az olvasópróbán találkoztam Benkő Péterrel, aki a címszereplő tutyi-mutyi bírót alakítja az előadásban, pályakezdéséről így vallott:

– A pályámat öt éves koromban kezdtem, a Keleti Márton rendezte Fel a fejjel című filmben, Latabár Kálmán, Ferrári Violetta és egy elefánt partnereként.

– Játszottál már hasonló műfajú darabban hosszú pályafutásod során?

– Természetesen, bár nem sokban. Tamási Áron Ábeljében és az Énekes madár című előadásban. Most, hogy elolvastam a Sári bírót, nagyon örülök, hogy benne lehetek. Politikai aktualitása éppen olyan erős, mint Móricz Rokonok című művének. Az érdek összefonódások, hogy hogyan tolják át egymásnak a lehetőségeket, a pozíciókat, amiről az utóbbi időben is szólt a politika. Ebben a tekintetben nem sokat változott a világ a múlt század eleje óta.

– A bírónét, azaz a feleségedet, Hüvösvölgyi Ildikó alakítja majd. Játszottatok már együtt azelőtt?

– Először a Keleti Márton rendezte Csinom Palkó című filmben. Valamikor a hetvenes években forgattuk. Én voltam Csinom Jankó, ő volt Csinom Palkó szerelme, és Nagy Gábor volt Csinom Palkó. Megjegyzem, hogy a Sári bíróban Nagy Gábor játssza Pengő Kovácsot, aki ellenfelem a bíró-választáson. Amúgy az utóbbi időben sokat játszottunk együtt Hüvösvölgyivel. Partnerek voltunk az Énekes madárban, a Kutya testamentumában és a Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk című vígjátékban is.

– Miért gúnyolnak a darabban Sári bírónak?

– Mert a feleségem, Sári akarja igazán azt, hogy én bíró maradjak. Valójában ő az igazi bíró. Ügyködése e téren a ma is aktuális politikai lobbizást mutatja be. A figurámon azt érzem, hogy már nyugodtabb, csöndesebb életre vágyik és szívesebben adná át a bírói pozíciót másnak, a fiatalabbaknak, de nem mer szembeszállni a feleségével, illetve tutyi-mutyisága végül felülkerekedik akarnok feleségén, hogy hogyan, az majd kiderül az előadásból.

Schöpflin Aladár így írt a műről: 1930-ban „Móricztól tanultuk, hogy a falu maga egy külön társadalmi lény. Ezt a képet a humor finom párájával illatosította meg az író. Tiszta, derült, meleg mosoly lebeg az egész cselekvény, minden alak fölött. Szép, csöndes, élvező nyári napjai lehettek Móricz Zsigmondnak Borosznófürdőn, mikor ezt a kedves gyermekét nemzette. A humora a kedély melegségéből fakad. Szerette ezeket a parasztalakokat, élvezte őket, bizonyára minduntalan elmosolyodott rajtuk írás közben. Ezt érezzük folyton, ez adja meg a darab minden részletének a kedvességét. Az író öröme szuggerálja a mi örömünket.”

Shirley

Hirdetés

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű