Tűzrőlpattant Tündérország Debrecenben

Jelenet a Benedek Elek meséje alapján készült Tűzrőlpattant Tündérország című családi musical próbáján

Ősbemutató a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban

Benedek Elek meséiből kiindulva, Pesty-Nagy Kati rendezésében, Kocsák Tibor zenéjével és Miller Zoltán főszereplésével mutatja be kedden a Tűzrőlpattant Tündérország című családi musicalt a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulata.

Az ősbemutatón a Benedek Elek-mesék sajátos nyelvezetét, székely humorát megtartva, sőt hangsúlyozva, szituációit, sajátosságait megértve a színészek egy csodálatos utazáson vezetik végig a nézőt - mondta a színház szóvivője az MTI-nek.

Vajland Judit hozzátette: a szerzőpáros Benedek Elek lenyűgöző mesevilágából vett kölcsön nagyszerű figurákat, valamint misztikus vagy éppen komikus helyzeteket, és ezeket finoman rajzolva, egymásba szőve, végül sok-sok meséből egy egész, egységes és elsősorban elbűvölő történetet mesélnek el.

"Húsz éve itt van a fejemben az előadás terve, és körülbelül ugyanebben az időben tudatosult az is bennem, hogy ebből az anyagból zenés darabnak kell születnie" - idézte fel a darab keletkezésének előzményeit Pesty-Nagy Kati. Mint hozzátette, számára elképzelhetetlen volt, hogy más csinálja meg, másképp és más nyelven ezt a darabot: Benedek Elek ugyanis a dédnagyanyja, Benedek Huszár Anna testvére volt, és édesapja elbeszéléseiből sokat hallott a nagy mesemondóról.

Pesty-Nagy Kati szerint egyrészt ennek a darabnak "a mi nagyon szélesen értelmezett magyarságunkból, kultúránkból, néphagyományainkból, örökségünkből kellett építkeznie", másrészt a külföldről kölcsönvett sémákat alkalmazó musicaldarabokat meghaladva komplex színpadi produkciót akart létrehozni.

"A darabban nem találunk rá teljesen egyetlen mese szálára sem, viszont megjelenik Benedek Elek formanyelve, szimbólumrendszere, egy többrétegű, sok-sok mesét összeszövő történetben. Nem lehet, és nem is állt szándékomban az, hogy külön-külön fel lehessen ismerni a meséket, ehelyett karaktereket, figurákat, formákat, meserészleteket vettem kölcsön. Így született meg ez a történet, amelyet Jégország nagy meséjének dramaturgiai szálára fűztem fel, és három főszereplő hatalmas tér- és időbeli utazását mutatja meg" - magyarázta Pesty-Nagy Kati.

A részletekről szólva hozzátette: a darab megírásában párhuzamosan dolgoztak Kocsák Tibor zeneszerzővel és a dalszövegekben közreműködő Wichmann Ákossal, "aki szójátékaival, fantasztikus humorával tette élővé a dalok szövegét".

"Úgy gondolom, hogy a zene egy mestermű. Ahogyan és ahányszor megszólal a muzsika, mindig más és más, gyönyörű aláfestése mindannak, amit meg szeretnék jeleníteni a színpadon"- összegezte Pesty-Nagy Kati.

A Tűzrőlpattant Tündérország előjátékában megismerkedhetünk az időutazó Táltossal, akin keresztül megpillanthatjuk Nemproth és Tündér Ilama szent esküvését, nyomon követhetjük Hunor és Magor vándorlását az új haza felé, majd megérthetjük a székely és magyar nép testvéri mivoltát, a közös életfát, a közös gyökereket.

Ezt követően szintén a Táltos képességeinek köszönthetően már a mai világ idejében utazhatunk tovább, ahol a Hunorra és Magorra kísértetiesen hasonlító egyszeri székely és magyar legények párosának vándorútját követhetjük nyomon.

A darab főbb szerepeit Dánielfy Zsolt (Nemproth), Majzik Edit (Tündét Ilama), Miller Zoltán (Táltos), Sándor Dávid (Magor, Morgó János), és Beszterczey Attila (Hunor, Hamar Mózsi) alakítják.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

csik3.jpg

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

h i r d e t é s