Shakespeare megkerülhetetlen óriás

Shakespeare sosem megy ki a divatból. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a színházak időről időre leporolják a legkultikusabb darabokat. Ezt teszi most a Katona József Színház is, amely márciustól a vígjátékírói mesterség egyik csúcspontját, az Ahogy tetsziket tűzi műsorra. Az előadás szövegkönyvét Nádasdy Ádám fordítása alapján Závada Péter jegyzi, akivel többek között az előkészületekről, a változtatásokról és a darab jelentőségéről is beszélgettünk.

Hogyan kerültél kapcsolatba a Katona József Színházzal?

Kovács D. Dániel fiatal rendezőn keresztül, akivel már harmadszorra dolgozom együtt.
Ő állította színpadra néhány évvel ezelőtt a Reflex című drámámat, most pedig megkeresett, hogy rendez a Kamrában egy Ahogy tetsziket, és szeretné, ha én írnám hozzá a szövegkönyvet. Természetesen egyből igent mondtam.

Teljesen szabad kezet kaptál, vagy kész koncepció szerint dolgoztad át?

Radnai Annamari, dramaturg és Kovács D. Dani előre kidolgozták az előadás dramaturgiáját, melyben lényeges változtatásokra került sor az eredeti jelenetsorrendhez és szöveghez képest. Tehát az ő koncepciójukhoz alkalmazkodva írtam újra a dráma szövegét, ami ezért nem egy teljes értékű fordítás, hanem előadásszöveg.

Volt benned félelem amiatt, hogy a híres Nádasdy-fordítást kell átírnod?

Nagyra tartom Nádasdy munkásságát, így a fordításait is. Igyekeztem az ő nyelvszemléletéhez méltóan bánni a szöveggel, egyfajta mai, élő textust létrehozni, komoly hangsúlyt fektetve az idiomatikusságra és a nyelvi kreativitásra.

Mennyire modernizáltad a szöveget, mennyit hagytál meg az eredetiből?

A szöveg nagy részét átírtuk. A legfontosabb vagy legköltőibb mondatokat meghagytuk a Nádasdy-féle fordításban, más részeket azonban meghúztunk, illetve modernizáltunk a szocio-kulturális utalások vagy épp a szójátékok legfrissebb megfelelőit keresve.

fot

Gondolati vagy tartalmi szinten változtattál valamin?

Tényleg sok minden változott. Jellemzően például a sorharcok – ilyenek Jaques és Penge (Touchstone) vagy Orlando és Rozalinda csörtéi – az én verziómban másképp hangzanak, mint a Shakespeare-hű Nádasdy-fordításban. Ahol úgy éreztük, hogy a leendő előadás helyzetei indokolják, ott változtattunk az érvelések és replikák logikai menetén is.

Mennyire törekedtél arra, hogy a konkrét színészekre dolgozd át a szerepeket?

A Katonának remek színészei vannak, akik gyakorlatilag bármit el tudnak játszani.
A szerepeket Dani osztotta ki, és ügyelt arra, hogy a megfelelő alakokat a megfelelő színészek játsszák. Nekem könnyű dolgom volt, mert így csak a szövegre kellett figyelnem.

Mennyiben más a munkametódusod, mikor színpadra írsz valamit, mint amikor „csak” papíralapú megjelenésre szánod az adott művet?

Amikor színpadra írok, maximálisan alávetem magam a rendező elképzeléseinek. Nem kötöm az ebet a karóhoz, ha egy részt ki akarnak húzni, vagy javasolnak egy másik szövegverziót. Teszem, amit kérnek tőlem, mindezt természetesen úgy, hogy a végeredmény az én személyes ízlésemet is tükrözze. Azért egy kicsit én is benne vagyok mind a Hair dalszövegeiben, mind az Ahogy tetszik dialógusaiban.

Milyen a személyes viszonyod Shakespeare-hez?

Elég sokat foglalkoztam vele a drámatanulmányaim során. Megkerülhetetlen óriásnak tartom.

Miben látod Shakespeare és az Ahogy tetszik mai jelentőségét?
A ravasz, ironikus, nyelvi-logikai humorában, és a szerelmi sokszögek színrevitelének soha el nem avuló bájában.

Fotó: Dömölky Dániel

Címoldali fotó: Rév Marcell