Pszicho-burleszk Kisvárdára az Aradi Kamaraszínházból


Tündéri… bohém


Bohém. Rendezetlen életviszonyok közt könnyed és könnyelmű optimizmussal élő, a társadalmi formákkal nem nagyon törődő, jó kedélyű ember, főleg művész: ez Tapasztó Ernő, a Theo Herghelegiu: Tündéri – Zelda was not from here (Zelda nem volt idevalósi) rendezője.


Nem irigylem azt a sokagyú professzort, akinek tiszte lesz majd elbírálni a Tapasztó Ernő rendezői világáról és világszemléletéről íródott doktori disszertációt. A nevével jegyzett előadások nem gyümölcsei sem a posztmodern klasszikus, sem a legfrissebb, jakobinus hajtásának: a színpadán önkéntelen, szabad művészet folyik: annyira szuverén a cucc, hogy leperegnek róla a meghatározások. A pszicho-burleszket magam is csak azért ötlöttem ki, hogy az esztétikám ekézőinek barázdát mutassak.

 

a_rendezes.jpg

 

Szenvedélybeteg vagyok. A szenvedélyem a színház, a betegségem az ízlésem. Nos, a Tündéri nekem betegesen tetszik. Főképpen azért, mert szavatolja a saját szabadságomat. Érezhetem felrobbant, öngyilkos dzsihadistának magam, aki egy sötét lépcsőháznak látszó térben asszonytetemre bukkan, s abban a pillanatban, amint a hulla életjelt ad, ráébred, hogy a Paradicsomba érkezett. Ott Éder Enikő az 1 tagú hárem. Mit számít, hogy nemi szerve nincs, hiszen Mohamed ígérete is nőkről és férfiakról szólt: majd döntök először a magam hovatartozásáról, s annak megfelelően igénylek szervnyitást. Sőt, ha az eleven tetem 72 in 1 (az egyezség szerint), akkor tulajdonképpen váltogathatom is tetszőleges gyakorisággal az identitásomat. Fogas kérdés azonban, hogy a Paradicsomban miért nincsen vizelde? Mert nincs. Akkor derül ki a két férfi Harsányi Attila és Tege Antal számára a bezártságuk, amikor az egyiküknek szüksége támad, és szeretne kimenni. Tűvé teszi illemhelyért a teret, mindhiába: a Paradicsom vécételen zárt osztály.

 

11_1.jpg

Harsányi Attila, Éder Enikő és Tege Antal


Ha ketten volnának a férfiak, a közöttük folyó évődés Mrożek darabját, az Emigránsok dramaturgiáját idézné az eszembe a butább, de izmosabb és az okosabb, de tehetetlenebb egymást kiegészítő természete okán, csakhogy velük van a tündértetem (tetemszerű tündér), aki ráadásul fel is hagy a némasággal, mint Godot küldötte, a pásztorfiú. Zelda néven mutatkozik be, s a szex szakértőjének mondja magát.


„Fify: Egy tündér. Egy halott tündér.
Boo: Nőj már fel, légyszi, próbálj meg ebben a világban élni. Jó, rossz, szar, de ez a valóság.
Fify: A valóság nem csupán az, amit megérinthetsz, megnézhetsz, megszagolhatsz. Ez egy tündér.
Boo: Értem én, de nincs egyetlenegy bizonyítékod sem arra, hogy ez egy tündér. Koncentráljunk a megoldásra.
Fify: És miért meleg, miért nem hideg, hogyha halott? Egyszerűen csak nem ez a megfelelő dal.
Boo: Megyek, keresek valamit. Nem ez a megfelelő dal.
Fify: Egyszerűen csak nem ez a megfelelő dal. Nem megfelelő. Nem ez a megfelelő dal.

 

183603_517137565023072_1402321744_n.jpg

 

Fify: Látod Zelda, mindent teljesen összezavarsz.
Fify: Annyit álmodtam veled. Miért nem nyitod ki a szemed? Kicsi koromban szerettem volna találkozni veled. Aztán meg mégsem. Amikor már késő, akkor egyszer csak fogod és így megjelensz. Azért még kérhetek tőled valamit?
Zelda: Hogyne.
Fify: Hogy csodát tégy.
Zelda: Ez a szakmám.
Fify: Micsoda?
Zelda: Szex.
Fify: Mi?
Zelda: Szex.
Fify: Szex?
Zelda: Szex.
Fify: Mi? Nem értem.
Zelda: Szex.
Fify: Hát, nekem nincsen szexre vonatkozó kérésem.
Zelda: Hazudsz.
Fify: Nem hazudok, bazd meg.
Zelda: Tessék?
Fify: Milyen tündér vagy te, hogy még ezt sem tudod?
Zelda: Oké. Mit jelent neked a szex?
Fify: Hogyhogy mit jelent?
Zelda: Jól hallottad.
Fify: Azt jelenti, hogy kiverni.
Zelda: Nem. Hanem?
Fify: Baszni.
Zelda: Nem. Hanem?
Fify: Kefélni.
Zelda: Nem. Hanem?
Fify: Ja, értem, arra gondolsz, hogy érzelem, szerelem.
Zelda: Nem.
Fify: Hát a szex élvezet, érzés benne a szervezetben…
Zelda: A szex átmenet. Semmi több.
Fify: Nem értem. Miféle átmenet.
Zelda: Szeretnéd tudni?
Fify: Talán. Talán igen.
Zelda: Ez a baj veletek, azt sem tudjátok eldönteni, hogy miben higgyetek. Szeretnéd kipróbálni?
Fify: Micsodát? Ezt a szexuális átmenetet?
Zelda: Igen
Fify: Igen.
Zelda: Biztos?
Fify: Nem tudom. Fájni fog?
Zelda: Attól függ.
Fify: Mitől?
Zelda: Attól, mennyire akarod. Ha kételkedsz, fáj. Minden kétely fáj, vagy nem tudtad?”

 

14_1.jpg


Egy kísérteties fehér lepedő mögött játszik a két zenész, a lepedő előtti sírkeresztről (vagy divatbemutatói kifutóról) üzen a holt. Herghelegiu kortárs román drámáját Nótáros Lajos fordította magyarra, Éder Enikő és Borsos Pál pedig dalszöveget-zenét komponált. Az alkotók megfogalmazása szerint, a Tündéri alapszituációja két férfi e-világ és túlvilág közti egyensúlyozása, a bezártság, egymásra utaltság, kiúttalanság útvesztőjében, amely egy álomvilágba menekülés lehetőségét kínálja, a nyitott szemmel álmodást, mint a valóság egyik túlélési esélyét. Ahol ők vannak, ott nincs senki más. Így tudják ők. Egyikük mégis talál egy… nőt. Ráadásul nem akármilyen nőt, mert ez a nő… Egyszerűen nem kerülhetett oda. Az átmenet asszonya azonban köztünk van, és talányosan üzen. Tapasztó, az álomfejtés pszichoanalitikus, egzisztencialista, materialista aspektusát turmixolva, hatalmas műgonddal komponálja tudománytalanná a mondandóját. Bábeli igazságzavar keletkezik, ezt visszhangozza zenében és a többnyelvű dalszövegben a fülbemászóan dallamos a disszonancia. Bizarr musical. Passzív testhelyzete dacára, Éder Enikő szüntelen robbanásban lévő energiabomba. Azonos hőfokon dolgoznak vele a mozgásukban nem korlátozott férfiak. Nincs gyenge pillanat.

 

 

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

csik3.jpg

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

h i r d e t é s