A zimonyi híd

Orient – a Művészetek Háza Gödöllő és a Békéscsabai Jókai Színház közös produkciója

Orient – a Művészetek Háza Gödöllő és a Békéscsabai Jókai Színház közös produkciója

A Talamba Ütőegyüttes, a Cimbaliband és a Fricska Táncegyüttes alkalmi társulattá szerveződött a békéscsabai színháziakkal: Gubik Petra, Szomor György/Vasvári Csaba, a színház tánckara és a teljes produkciós háttérszemélyzet egyesült erővel hozta létre az első világháború kitörésének 100. évfordulójára, a Fekete Péter által szerkesztett zenés-dramatikus színielőadást.

Utazni és szeretni érdemes. A szerelem felé utazni akkor is izgalmas kaland, ha elfüggönyözött ablakú vonatok röpítenek: olyankor benső tájakon ringatózik a képzelet. Az Orientben szereplő Férfi és Nő szerencsés, hiszen a benső tájakat kínálja az éjszaka, a nappalokon viszont vethetnek egy-egy pillantást a különféle kultúrákra, Nyugat-Európától Konstantinápolyig.
Nagy, jelképes utazásunkon a világ külcsíne és belbecse a maga lüktető és eleven mesevalóságában tárulkozik elénk, az ötletek burjánzása azonban keretek közé szorul. A keretek, a sínek a legendás Orient expressz nyomvonalán. Az Orient expressz (teljes néven Velence–Simplon–Orient expressz rövidítve: VSOE) Nyugat-Európát Kelet-Európával összekötő vasútvonalakon közlekedő luxusvonat volt a 19–20. században. Hosszas politikai csatározások és kétoldalú konvenciók megkötése után, 1889-ben jött létre az első közvetlen vasúti összeköttetés Nyugat-Európa és Konstantinápoly (a mai Isztambul) között, a Budapest–Belgrád–Szófia útvonalon. Amíg a kelet-európai vasúthálózat kiépítése folyt, egy belga bankár, Georges Nagelmackers amerikai mintára megszervezte az első európai hálókocsi és étkezőkocsi társaságot. 1872-ben alapította meg a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot (Compagnie Internationale des Wagons-Lits), melyet 1876-ban azonos néven átszervezett. A belga királyt sikerült az átszervezett társaságba főrészvényesnek megszereznie, ezért az uralkodó hozzájárult a társaság vasúti kocsijainak oldalán látható CIWL címerben az oroszlános királyi jelkép használatához. A háló- és étkezőkocsik az akkori idők legkorszerűbb amerikai forgóvázas kocsijait utánozták. Díszítésükben, és belső kialakításban azonban felülmúlták azokat.

orient3_-_web.jpg

A szerelvény az előadás díszlete, egyben a rejtett szerelmi cselekményszál háttere. Díszlet/látvány, forgatókönyv, rendezés: Fekete Péter. „… és ha elindulok, mindent itt hagyok, de ott mi vár, de ott ki vár, egy más világ, milyen világ…” – fogalmaz a forgatókönyv (librettó) szerzője. A darabban Párizsból egy férfi (Szomor György/Vasvári Csaba), Isztambulból pedig egy nő (Gubik Petra) indul el egymás felé, az utazás során a zene és a tánc eszköztáraival mesélik el történetüket. Gubik a Koldusopera Polly Peachum szerepében (Koldusopera), Szomor György Koppányként (István, a király) megmutatta már a békéscsabai közönségnek, hogyan lehet énekes szerepben drámaatmoszférát teremteni. Jóvoltukból, az Orient hangulatdráma. Hiába tudom a műsorfüzetből (és a történelemkönyvből) a történet végét, belesiklom az illúzióba, hogy fordulhat másként is a nő és férfi sorsa. Mert Belgrád mellett a zimonyi Száva-híd ledől, a találkozásuk álom marad…

orient4_-_web.jpg

Gubik Petra

Tizennégyben kitört a háború. Felrobbantották a hídat, melyen keresztül az Orient Expressz száguldott. „A lehetőségek vonatja, az elegancia, a kaland, a nagy utazás szimbóluma. Különleges járat, az ismeretlen keresését, a távoli egzotikum felkutatását, megismerését jelképezi. Egy sínpár, mely összeköti Keletet Nyugattal. Egy zakatolóhíd, mely átível folyókat, szakadékokat, akadályokat, nehézségeket.” Ám, ami álom, az lehetőség. A vágyunkat követő forgatókönyvíró a jelenünkből figyel: az előadás második cselekményrétege misztikus-balladás, Déva vára-történetet idéző: az eltökéltség, a monotónia és a hiábavalóság érzelemötvözete a teremtésben. Bár valami megszakadt, azért jönnek újabb és újabb sínépítők, akik folyamatosan építik a nyugati és keleti életérzést összecsövező Orient expresszünket; keresik a kalandot, és akadály-legyőző hidakat vernek akaratból, kíváncsiságból és barátságvágyból.

orient_-_web.jpg

Vasvári Csaba

A harmadik cselekményszál is szorosan a vasúthoz kötött. A zimonyi Száva-híd 1914-es felrobbantásával az Orient expressz tehát nem közlekedett tovább, lehetetlenné téve a találkozást, szétszakítva az egymás felé tartó nőt és férfit, a történet mégis egy nagy, békebeli utazás. Valamennyi megálló egy-egy közjátékjelenet helyszíne: végigkövetik a Párizst és Isztambult összekötő vonat útját, megjelenítve több művészeti stílust, zenei megoldást, a kultúrák keveredését.
Maga a békebeli szavunk is első világháborús eredetű. A „boldog békeidőkben” kifejezés az első világháború idején keletkezett, amikor nagyon rossz körülmények között éltek az emberek. Feltámadt a nosztalgia a „boldog békeidők” után. A háború alatt sokat nélkülöztek, silány ruhákat hordtak, hitvány ételeket ettek. A békebeli valami olyasmit jelentett, ahol kerül vaj a kalácsra, nem csak valami kenyércsücsök-maradék a múlt hétről, ahol a tinilányt az anyuka elviszi egy divatszalonba és csinos nőies ruhákat vesz neki, nem pedig a saját régi ruháját alakítja át, hogy legyen miben járnia. Szóval valami nagyon jó dolog, ami békebeli.

orient6_-_web.jpg

Az előadás mai-békebeli karakterét jelentékeny részben a Talamba Ütőegyüttes és a Cimbaliband zenéje, illetve a Fricska Táncegyüttes koreográfiái teremtik meg. A Talamba zenéje komplex élmény nemcsak a fülnek, de a szemnek is. Mindenki megtalálhatja azt a zenei nyelvet, amelyet legszívesebben hallgat: magyar és balkáni népdalokat, ritmusokat, komolyzenét – mindez talambásan, humorosan, hirdetve Grünvald László, Szitha Miklós, V. Nagy Tamás és Zombor Levente ars poétikáját, a műfajok békés egymás mellett élését. A 2006-ban alapított Cimbaliband cimbalom-harmonika vezette formációja úttörő kezdeményezésnek számít. Megszólal muzsikájukban a nyugati kultúrák zenei tradíciója, a francia impresszionisták és expresszionisták zenei elképzelései, a népzene; életre kel a bécsi és budapesti kávéházak hangulata, a balkán folklór és a török népi motívumkincs. A különböző népek zenéjét közvetítve nem pusztán önmagukért beszélnek, inkább építőkövei egy sajátos, egyszerre archaikus és modern hangzásvilágnak, melyet ők maguk leginkább „új népzenének” neveznek. A három mozdulatgyorsasági világrekorder néptáncos, Moussa Ahmed, Papp Gergely Bálint és Papp Máté Bence (Fricska) közreműködésével, valami elementáris életszeretet árad mind a táncból, mind a muzsikából: lenyűgöző produkciót mutatnak be együtt.

orient5_-_web.jpg

Szomor György

Emberfeletti munka a sínépítőé, a vonatvezetőé, de az utazó dolga is embert próbáló, hisz időről időre felrobbannak a zimonyi hidak, szakadékok tátonganak alattuk, s ez így lesz mindaddig, míg a megismerés, a megértés és az elfogadás erősebb nem lesz a világon. A rendező, Fekete Péter a cirkusz világából érkezett. Ki, ha ő ne tudná, mennyire veleszületett vágya az embernek, hogy valami nagy-nagy szemfényvesztésnek az áldozata legyen.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

csik3.jpg

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

h i r d e t é s