A malomkő kicsordul

Kés a tyúkban – Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós

David Harrower: Kés a tyúkban – Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós

A Fiatal nő, Máthé Annamária megküzd kezdetben azért, hogy kifejezést találjon érzelmeinek. Hangonként préselődnek ki szájából a gondolatok. Sütő Andrásnak az anyanyelvünk bölcsőjéről írott sorait idézi igyekezete: „Engedjétek hozzám jönni a szavakat”. Mi végre a szó?

„Ki láthatna el a bölcsőig, amely létünk hajnalán a nyelvünket ringatta? Ki mondhatná el, hogy látta őt pólyás korában, ajkán az első szavak gyöngygügyögésével? Már Balassi Bálintot is sebhelyes katonaként vette a karjába. Már vasszögekkel veretett Jézust siratott, hazának, jobbágyainak sorsán kesergett, tatárjárást, törökdúlást átkozott. És nem volt egyetlen pihenő vasárnapja.
Mert Habsburgot átkozott, szabadságharcot harsogott, vereségeket és felnégyeltetés siratott, mindenesünk volt a közönyös ég alatt, hajnalanta virrasztások pirosszemű pesztonkája.
Senki sem láthatta őt bölcsőben, de csecsemő-arcát bárki fölidézheti magának, ha lehajol egy cseppet. Nem a földig, nem az alázatig. Hanem ahol egy gyermek keze repdes szülői kéz után. Induljatok el vele az anyanyelv ösvényein, és meglátjátok a bölcsőt, amelyért a Kőrösi Csoma Sándorok hasztalan keltek halálig tartó vándorútra.
Akik kiléptek önmagukból, egyedül a gyermekkel jutnak vissza az egyetlen lehetséges otthon égtájai alá, a gyermekkel, aki anyanyelvének ösvényein elindulva testvérnyelvek, testvérnépek, humánumának közös tereitől küldheti majd köszönetét az egyetlen lehetséges indíttatásért a bölcső felett virrasztóknak. Mit csináltál a rád bízott talentumokkal? Nincs más számonkérés: csak gyermekeink tekintetében. Ahány szóra váró gyermek a jövőnek megannyi lámpása a meglódult időben.” (Eredeti megjelenés éve: 1977)

kes_a_tyukban_2_-_web.jpg

Szabó Eduárd és Máthé Annamária

A Fiatal nő szóra váró gyermeke, egy kiscsikó. Élete első elletése, miután szeretője, a lisztes molnár partnerségével a férjét, Csikós Williamet eltette láb alól. David Harrower darabját 2006-ban bemutatta a Yorick Stúdió. Ismertetőjük szerint, valahol a világ végén, egy szegényes, primitív falu szélén él a földműves, Csikós William fiatal asszonyával. A férfi és a fiatal nő viszonya éppolyan sivár és durva, mint a szántóföld, amelyet megművelnek. Egy napon William maga helyett a feleségét küldi a molnárhoz, megőrletni a gabonájukat. A falu babonás gyanakvással, gyűlölettel és félelemmel tekint a molnárra, akit varázslónak tartanak, mert írástudó ember: könyveket olvas, és naplójába mindent följegyez, ami történik vele. Félve és gyanakodva közelít hozzá a fiatal nő is, de találkozásuk megindítja őt a világ és önmaga felfedezése felé vezető úton: nem vár többé arra, hogy beavassák a titkokba, hanem maga keres választ a saját kérdéseire, és maga akar neveket adni a dolgoknak, amelyeket megismer.

kes_a_tyukban_4_-_web.jpg

Máthé Annamária és Giacomello Roberto

A szótalan (kevés beszédű) környezetben felcseperedett nő kezdetben a természet elemeinek megnevezésével küzd, arra következik az elemek értékváltozásainak szóbeli megkülönböztetése (jelzőkkel bővített) mondat, végül a dolgok közötti viszonyt kijelölő, összetett szerkezetek: „Ott van a világ a szemem előtt. Csak annyit kell tennem, hogy neveket döfök abba, ami ott van, ugyanúgy ahogyan a késemet döföm egy tyúk hasába.” – szól a Fiatal nő, mintegy kulcsot adva ahhoz, amit Tarján Tamás a darabról Gothár Péter rendezése apropóján feljegyez: „A kettős minőségű – egyszerre naturalisztikus és elvont – dráma istálló- és tintaszagú. A fiatal férj, Csikós William lovak közt (más nőkkel, netán a lovakkal) kiélt érzelmi felviharzásaiból csupán a primitív, követelőző kéjakarás marad barátságtalanul szürke házára és földszínű asszonyára. Az állítólag feleség- és gyermekgyilkos molnár, a falu által kiközösített Gilbert Horn magányában ama írószerszámmal rója életének és gondolatainak krónikáját, hogy lisztfehér házából ne költözködjék ki a szellem világossága. A sok netán és állítólag közötti, kölcsönös férfigyűlölettől sistergő balladisztikus mezőben járja a saját talánjainak és lehetjeinek zarándokútjait a Fiatal nő. A három – különböző intenzitású és különböző értéktartalmú – akarat közül a legdémonikusabb és a legártatlanabb kioltja a leghitványabbat. A két túlélő (méterekre a pöcegödörbe fojtott halottól) animálisan vad és bűntelenül tiszta szeretkezésben egyesül. Aztán az egyik akarat, elhúzódva a gyilkosság gyanúja és a szodómia emléke elől, nekivág a világnak – örökül hagyva a színt immár egymagában betöltő, maga ura asszonyra a töltőtollat.”

kes_a_tyukban_1_-_web.jpg

Máthé Annamária és Giacomello Roberto

Harsányi Zsolt rendező (Yorick) néha a helyzetek képnyelvére fordította a szöveget, míg Gothár (Katona József Színház, Kamra) a naturalista lélektani realizmus minimumát sem engedélyezte magának. Barabás Árpád munkája a gyergyószentmiklósi tradícióhoz igazodik. A Kés a tyúkban, számára a szóra és a mozdulatra egyszerre ihlető világot jelenti. Szinte tánclibrettó a szöveg, dacára annak, hogy bőséges, és első pillantásra nem is érezni a köréje vont koreográfiát. Pedig ott van. Az előadásmód tömör, balladaszerűen szaggatott, kihagyásokkal, elhallgatásokkal homályossá-sejtelmessé tett. Máthé Anna játékában az ajakkoreográfia fejezi ki az intellektus fejlődését. A durva anyagelvűségben élő férfit, Csikós Williamet alakító Szabó Eduárd sem szavajárásában „szaragyú”, hanem a testlejtése darabossága által. Ugyanakkor Giacomello Roberto (Gilbert Horn) tud gorombán szólni, ami közben gesztusai sugározzák a férfi érzékiséget. A mozdulatok koordináltsága (összerendezettsége) a kiegyenlítő erő, ez hozza választási pozícióba a nőt. És ő, a művésszé lett önmagát választja. Barabás kontextusa az anyanyelv keletkezéséénél szélesebb: ez, a művészet keletkezése. A nő szavára talál. Szavakba ömlik a képzelete. A tudatosság (a fogalomérzet) tettenergiává alakul: először halálosztó, aztán életfakasztó energiává: talán azért volt szüksége tanulásra, hogy a férje módján tudja becézgetni a kiscsikót?
Nem hiányzik persze a „valódi” koreográfia sem. A molnár és a nő szeretkezése kontakttánc, és testjáték Csikós William halála is. Megcsordul a felfüggesztett malomkő csapja, s vér csordul belőle a férfira. A kő ereszkedik, ő süllyed, elnyeli a föld: a földje, amely az asszonnyal az első közös búzájukat teremte, s amely búzát először küldte molnárhoz az asszonnyal, maga helyett. Balladai elrendelés – hozzá méltóan balladai ihletű Szűcs-Olcsváry Gellért díszlete.

Fotó: Jakab Lóránt

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

csik3.jpg

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

h i r d e t é s