Hatalmasat cirkuszoltunk!

Ukrán és izraeli pantomimművészek léptek fel a Magyar Teátrum sátrában

Tusnádfürdő, 2.nap

Korán indult a fesztivál második napja a Magyar Teátrum sátrában. Míg a kemény mag kipihente a tegnap este fáradalmait, addig a korán kelő gyermekeket és szüleiket a Teátrumi Mocorgó játszóház birodalma várta érdekesebbnél érdekesebb interaktív játékokkal, kézműves foglalkozással, de a kis gondolkodók csavaros agytekervényeiket is próbára tehették a különleges logikai asztal segítségével. S hogy a sok elmélkedés azért meg ne ártson, a mesedobozt is kinyitották a Békéscsabai Jókai Színház fiatal színművészei. A mesés-zenés összeállításban olyan slágerek is felcsendültek – a Mézga család vagy A nagy ho-ho-horgász – , amelyeket nemcsak a gyermekek, hanem szüleik is boldogan dúdolgattak a műsor alatt.

img_0007.jpg

Egy kis koradélutáni sziesztát követően, amikor már a fesztiválozók is ébredeztek, 16 órakor indultak újra a programok a sátorban, rögtön egy nagyon izgalmas, interkulturális beszélgetéssel cirkusz- és előadó-művészetről. Az esti előadás ukrán és izraeli fellépőművészeivel Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója beszélgetett humorról határok nélkül. Lenyűgözően sokoldalú fiatalokat ismerhetett meg a közönség, akik a színészettől a mozgásművészeten és pantomimon át a cirkuszművészetig bármely területen megállják a helyüket. Az izraeli Goodman Clowns formáció mentora elmesélte, hogy 6-7 nagyobb állami, és rengeteg magán előadó-művészeti iskola található hazájukban. Iskolájukban a fiatalok először megtanulják az alaptechnikát, majd amint ez megtörtént, már csak skicceket vázolnak fel nekik, amelyekből ő maguk fejlesztik ki a karaktereket.

img_0237.jpg

A három fiúból és egy lányból álló csapat egy musical kapcsán verbuválódott össze az iskola berkein belül, majd az odesszai cirkuszművészeti fesztivál nyerteseként ismerkedtek meg Fekete Péter cirkuszigazgatóval, aki meghívta őket erre a fesztiválra. Ezt követően Szarvason, a szeptemberben induló bohócképzés előkészítő táborában adják át tudásukat a magyar fiataloknak. Eden Amor, Jakob Soldatov, Naor Adir és Itay Itamar különleges, sokoldalú tehetségek. Színészként, cirkuszi előadóként, mozgásművészként is el tudják képzelni a jövőjüket, hiszen az iskolának köszönhetően számos területen kipróbálhatták magukat. Humoros etűdjeikben, amely főként pantomimtechnikára épül, elengedhetetlen a történetiség, a nevettető helyzetkomikum és nem mellékesen a kiváló színészi játék. Műsorszámaikat ő maguk álmodják meg, bontják ki egy-egy szituációból rengeteg ötlet és improvizáció segítségével.

img_0357.jpg

A beszélgetés másik főszereplői a kijevi cirkuszművészeti iskola negyedéves rendező szakos hallgatói voltak, akik szintén egyedi műsorszámaikkal hívták fel magukra a figyelmet. A karakterformálás, a ritmus és az ensemble fiatal mestereit Fekete Péter többek között arról kérdezte, mi számukra legfontosabb egy produkció megtekintése során, rendezőként mennyi teret hagynak az előadó-művészeknek, valamint mennyire fontos az improvizáció egy-egy műsorszámban. Egyetértésben a közönséggel a téma érdekességét, hatását említették elsőként, elmondták, hogy ők rendezőként főként saját látásmódjuk szerint interpretálnak egy-egy történetet a próbák folyamán teret engedve az improvizációnak, azonban a végkifejlet, az előadás már nagyon pontos keretek között mozog. Az iskolai évek alatt vezetőjükkel szoros kapcsolatot építettek ki, s mindenre, amit látnak, tapasztalnak a világban, reflektálnak, közös eszmecsere során dolgozzák ki ötleteiket. Hiszen a színpad az élet tükre.

img_0041.jpg

A Bakán Fanatik együttes tagjaival folytatódott a beszélgetés, Yorgost (Tzortzoglou Jorgosz) és Lepét (Lepés Gábor) Szabó László, a Magyar Teátrum titkára kérdezte az esti koncertről, vendégművészekről, múltról, jelenről és jövőről. Bemutatkozott a csapat új énekesnője, Bagóczky Lívia, aki méltatta a zenekar nyitottságát, s beszélt a beilleszkedés folyamatáról is. A Balkán Fanatik az elsők között ötvözte a népzenét és populáris mainstreammel. Számos vendégművésszel dolgoztak együtt, akik mind-mind gazdagították a zenekar technikai repertoárját, ugyanakkor mindig az általuk megálmodott, határozott elvek szerint, nagyon erős koncepciók mentén alakították zenei arculatukat. A folyamatos kísérletezés, megújulás a védjegyükké vált, számos híres zenész indult el a zenekar berkeiből.

img_0621.jpg

A közönségtalálkozó második felében az est másik nagy sztárzenekarának frontemberével, Szabó Balázzsal folytatta a beszélgetést Szabó László. Balázs a színház, bábszínház világából indult el a zenei pályán, amely koncertjeiben is tükröződik: a felépített dramaturgia, a látványvilág, a különböző effektusok mind-mind kifejezik, erősítik szövegeit, zenei stílusát. Szó esett a szürke hétköznapokról, a zenekar névválasztásáról, valamint arról is, hogyan éli meg a sikert. Elmondta, hogy ősszel egy különleges irodalmi ihletésű meglepetéssel készülnek rajongóiknak, s beszélt színpadi rendezéséről, a Magyar Állami Népi Együttes Apám ablakából az ég produkciójának megszületéséről is.

Már úgy tűnt, nem lehet tovább fokozni az érdeklődők számát a Magyar Teátrum sátrában, azonban a Fővárosi Nagycirkusz esti előadása Festett mosoly címmel minden várakozást felülmúlt. Az esten az izraeli és ukrán pantomimművészek bebizonyították, hogy a humor valóban képes átlépni minden határt és nyelvi korlátot. A gálában a Békéscsabai Jókai Színház fiatal művészei részleteket adtak elő a Mozart, Chicago és Fame című musicalekből.

Tartsatok velünk holnap is!

Tari Sarolta