Brecht-bemutató Sepsiszentgyörgyön


Agg maláj – hónaljban


A Koldusopera, a Kurázsi mama és gyermekei, A szecsuani jóember szerzőjének időrendben harmadik darabja A városok dzsungelében. A Tamási Áron Színházban Egy nagyváros dzsungelében címmel játsszák. Olyankor érdemes elővenni, ha vészjósló közöny ül a tájon, vagy stílusbarangolásra akarja buzdítani rendezőtanítványát az igazgató.


Porogi Dorka már nem egészen tanítvány. Bocsárdi László egy marosvásárhelyi vizsgarendezése, Pintér Béla Parasztoperája alapján hívta meg Szentgyörgyre, színre vinni az akkor legfrissebb Pintér opust, a Kaisers Tv, Ungarn címűt. Innen ismerhette a társulatot, s oszthatta ki a szerepeket, a darab szerint való karakteretekre. Ha éppen nem úgy, akkor a stílusbarangoló jókedve szerint.


Az előjátékban egy strandpapucsos, harci-pizsamás tábornok tornáztatja az alakulatát képező közlegényt. A tábornoknak látszó személy fakereskedő, maláj, és Pálffy Tibor játssza. Talán merő malájságból akarja megvásárolni a csuklóztatott közlegény, George Garga közkönyvtáros személyes véleményét, a neki ajánlott könyvről. A darabbéli fehérek úgy tartják, ami ostobaság, az néger dolog (lásd: a falat cigányútra megy): ők, a fehérek a normálisak; ha a maláj nem-fehér és nem-néger, akkor csak valami szabványon kívüli, egzotikus teremtmény lehet (maiasan: belga). Tapintatos ámulattal kérdezik – többnyire önmaguktól –, mire kellhet George Garga véleménye a fakereskedőnek? Miért költözik Shlink Garga családjához, és miért veszi át a családfenntartó szerepét (a szénhordással keresve meg a rávalót)? Miért vonul be Garga a börtönbe? És miért éppen bevonulása előtt veszi el korábbi szerelmét, az időközben prostituálttá vált Jane-t? A közkönyvtáros – Kónya-Ütő Bence – sem igazodik el a jótétemények dzsungelében. Megéri-e valakinek a véleménye, hogy birtokul kapjon érte egy virágzó céget? Szabad-e a jóságossá hibbant kapitalista cselekedetére tisztességgel válaszolni? Dehogy! A szellemi segédmunkássá emelkedett lumpenproletár akkor őrizheti meg identitását, ha a tettetett nagylelkűséget nyilvánvaló vétséggel, aktuálisan fiktív árumozgatásos áfa csalással viszonozza. A Pálffy mutatta kevély macskahumanizmust rágcsálói agresszivitással igyekszik ellensúlyozni a Kónya-Ütő által megformált, öntudatos egérlény. A macska-egérharcuk annyira zsigeri, hogy szinte már szerelem. Alkalmasint nem szinte már, hanem – a rendező képzeletére bízottan – virtuális, vagy valós homoszexuális kapcsolat. A korai Brecht-történetek hátterében titokzatos indítékok (impulzusok) lappanganak. Az első három színpadi művében, valamilyen fokig dramaturgiai motorként van jelen a homo-erotika.

 

dzsu-6567_masolata.jpg

VASS Zsuzsanna


A virtualitás-valósság dilemmájának eldöntését megnehezíti az életkor- és karakter-azonos szereposztás. Az előadáshoz Ungár Júlia színészhallgatók számára készült fordítását használják. A megrendelő, Zsótér Sándor darabválasztása rendezőtanári bravúr volt (Ódry Színpad, 2006). Nagyjából azonos életkorú fiatalokkal játszat el egy felnőtt történetet. Az életkori differencia eredendő elidegenítő effektus, természetes távolság. A felnőtt világ karikatúráját tudják eljátszani, nem kötelesek ok-okozati hálózatként láttatni a jeleneteket, magyarázatot adni arra, amit legfeljebb a felnőttek érthetnek, s nem kell állást foglalniuk a színpadról; van-e értelme, s mi végre van, ami van. Zsótér rendezői megújulásának egyik pillanata volt, amikor megengedte a színészeknek, hogy ülőhelyhetükből kimozduljanak, s a szavak értelmét ne szenvtelen tekintettel sulykolják a nézőbe. Sőt, nemhogy megengedte a mozgást, hanem kifejezetten arra támaszkodott. Átsuhanni a dilemmák felett! A Ladányi Andreától sokat tanuló vizsgázókat az életkoruknak és a mozgásművészeti irányultságuknak megfelelően hozta helyzetbe.

 

dzsu-6485_masolata.jpg

NAGY Alfréd, KOVÁCS Kati és ERDEI Gábor


A Tamási Áron színházban ez nem lehetett startpozíció. A diákszájra, és intenzív mozgáshoz készült fordítás nem egyformán előnyös a tradicionális szereposztással való megjelenítésben. A Jane Larryt, Garga barátnőjét játszó, nagyon fiatal, diszkó-fürge Kovács Katinak, például ajándék a szöveg. Másoknál azt érzem, hogy Brechtnek a Verlaine és Rimbaud sorsa, alkotói magatartásmintája iránti ízlésvonzalma, szimbolizmus-nosztalgiája hívebben tükröződik Jékely Zoltán fordításában. Ugyanakkor, Pálffy Tibor minden Ungár-szava figyelmet keltő megnyilatkozás: eleven pont, felkínálkozó hangsúly, mint a kémiában a reakciók beindulásához szükséges szabad vegyérték, amelyhez az adott esetben a néző a maga szabad vegyértékével csatlakozni tud. Ahányféle a néző szabad vegyértéke, annyiféle szövegvegyület (tartalomárnyalat) keletkezik. Nagyon nem mindegy, hogy a nézők – Brecht óhaja szerint – a szituációtól idegenednek-e el, vagy eltartják maguktól az előadást. Az előadásteremtés fázisában Brecht hálás anyag. Egyszerre gyakorolhatja általa a színész az önfegyelmet az elidegenítés feladatában, s kutathatja a lehetőségét, helyét annak a töredékpillanatnak, amelyben – megcsillantva mégis a személyi varázsát – próbára teheti mintegy a néző megszervezett (aktív) közönyét, provokálhatja az érző/érzelmi idegvégződéseiket. A játszani merő színészek személyisége tölti fel a darabot emberséggel: nélkülük világnézeti-dramaturgiai képlet a mű. Az esztétikai hivatalosság hajlamos arra, hogy Brechtet kizárólag a manifesztumai alapján elemezze, s nem szívesen ered a személyes indítékai (meghatározottsága) nyomába. Sepsiszentgyörgyön, a fiatal rendezőt a privát kíváncsisága is vezeti: érzékletesen (érzékien) logikus teremtés.


Az Egy nagyváros dzsungelében helyszíne nem Chicago, nem Budapest. Mintha a lyukas-doboz kölcsönkönyvtár – a látvány tervezője Adrian Ganea és Kupás Anna – Garga gyerekszobája lenne, ahonnan csak tévedni járogat ki a kamaszlelkű legény, s ahová majd beférkőzik vágyával a maláj. Adhatunk olyan értelmet a notórius jótevő és az idült aljadék párbajának, hogy előbbi – felsőbb énje gyanánt – kísértő szörnyetegként bukkan fel a közkönyvtáros lidérces álmaiban, figyelmeztetve őt a környezetével szembeni mulasztásaira, gaztetteire, másrészt az extrém nemi beállítódásából származó kötelességére.

 

dzsu-6050_masolata.jpg

PÁLFFY Tibor és KÓNYA-ÜTŐ Bence

A hatalomba került Garga második gaztette, hogy a szegények lelki atyját, az üdvhadsereg arra tévedő fiatal papját arcon köpeti. Társadalmi véleménybeidegződés ez, vagy az anyaméhben kifejlődött kártékonyság? Porogi kifejezéstára a történelmi avantgarde irányzatainak vegyüléke: a durva és a gyöngéd képzettársítások stílushagyományokhoz köthető váltakozása, a fogalomnak a formanyelvi, és a világszemléleti értelmében is.


Csak azért, hogy elkeljen olvasásra a könyv, Garga nem adja el a véleményét. Megrajzolta magában a becsületes kisember énképét, s aszerint viszi az életét. Az ügyeskedéssel (az üzlet törvényei szerint) meggazdagodott kereskedő, az egzisztenciája korlátain rég túllendült mágnás elirigyli az árus becsületességét, és pozíciót vált vele. Gondoskodik a könyvárus családjáról, szénhordással keresve meg a lakásbérletre és a támogatásukra valót. Rögtön a hatalomátadáskor kiderül azonban, hogy az új főnök személyiségzavaros. Vagy azért, mert nem a társadalmi evolúció révén jutott a csúcsra, vagy, mert selejt morállal született, vagy, mert neki is megvan a maga tradicionális tőkésképe, és annak akar megfelelni. Utóbbi vonulat lehet az erőteljesebb, ha ideológiai harcot (összeütközést) akarunk érzékelni a két személy között. Itt megjelenhetne képzeletünk láthatárán (= asszociációs mezőnk horizontján) aktuálpolitikai névpárhuzam. A rendező azonban intelligens konfliktusrajzoló, szellemi udvarában nem fogadja tárt kapukkal a névadó hajlamú hozzáértőeket.

 

dzsu-6552_masolata.jpg

SZALMA Hajnalka, RÁCZ Endre, KOLCSÁR József, DERZSI Dezső, ERDEI Gábor FEKETE LOVAS Zsolt, NAGY Alfréd és KOVÁCS Kati

A tőkés vagyonát adja egy bizarr, a testi-lelki, és intellektuális mélységeket felölelő kapcsolatért, amelynek célját nem a végső győzelemben, hanem a küzdelem végtelen voltában látja. Valóban megcsömörlik-e a saját gazdagságától, és úri passzióból engedi át a hatalmát, vagy kísérletképpen arra, hogy bírja-e a pénze nélkül, a személyisége erejével (a karmájával) befolyásolni birtokvágya kiszemelt áldozatát, mint Thomas Mann Cipollája Mariót?

 

dzsu-6509_masolata.jpg

VASS Zsuzsanna és SZALMA Hajnalka

Az összefoglalás hirtelen vágyától hajtva fogalmazhatok úgy, hogy a serdülésükben megrekedt lelki mélyszegények világát emeli színpadra a rendező. Nem kétséges, ám elégtelen konklúzió. Ez az előadás nemzedékek harca is – a fiatalok drámája, az öregedés komédiája. A véleményem a játékom: az enyém, nem adom. Add a véleményedet, ha magamba szívom a fiatalságodat, visszafiatalodom. A szülő-gyermek (felnőtt ember – gyermek ember) konfliktus – félreértő felnőttek állnak a gyermekek felnőtté teljesedésének útjában –, az öregek süketsége-vaksága a fiatalok életakarata (szerelemvágya) iránt, ott van a korábbi munkákban, a Parasztoperában és a Csongor és Tündében is. Most megoldódik a konfliktus. Vass Zsuzsanna (Narrátor) a hóna alá gyűri a kereskedőt, és a nézőtéri kijáraton át, a történelem szemétdombjára viszi.

 

dzsu-6364_masolata.jpg

DERZSI Dezső, VASS Zsuzsanna, SZALMA Hajnalka, NAGY Alfréd, FEKETE LOVAS Zsolt, ERDEI Gábor, RÁCZ Endre és KOLCSÁR József

Ha újra megnyitnák a szép emlékű Csillebérci úttörőtábort, s a régi pajtások visszalátogatnának; a nosztalgia bújócska legelején rádöbbennének, hogy nem bírnak időben elszaladni a rejtekhelyükre a hunyó elől. Régi pajtásunk Brecht, valaha államízlés volt a színházfelfogása. Porogi Dorka színház- és emberérzékenyebb, s értelmesebb is nála. Jelen találkozásukkor szemlátomást arra törekedett, hogy a szerző elidegenítő energiáit, a kizökkentő logikát megörökölje, az ügy érdekében hadrendbe állította a digitális elidegenítés legmodernebb arzenálját. Brecht logikája azonban nincs szinkronban az övével, s a két agyasság egymásnak feszülése olykor az elidegenítő szándék banánhéja lesz. Az Egy nagyváros dzsungelében a rendezőnő és a szentgyörgyi társulat tehetséges munkája, de nem sorolnám a nehezen túlszárnyalható teljesítményeik közé.

Fotó: Barabás Zsolt

Címoldali kép: PÁLFFY Tibor

Szöveg fölötti kép: VASS Zsuzsanna, FEKETE LOVAS Zsolt, KOVÁCS Kati, KOLCSÁR József, RÁCZ Endre, NAGY Alfréd, DERZSI Dezső, SZALMA Hajnalka és ERDEI Gábor