Kulissza
Egy jó ügyért, ha kell, nekimegyek a betonfalnak is!
Beszélgetés Bertram Gáborral a Győri Színház szakszervezeti titkárával, a SZIDOSZ újonnan megválasztott elnökségi tagjával
Címke: Kulissza
A SZILVI
A nevetés, beszéd szavak nélkül. Legalább is egy kínai mondás szerint, s mindig ez jut eszembe Alföldi Szilviáról, a Veszprémi Petőfi Színház művészeti titkáráról. Ő A SZILVI a színházban. Így csupa nagybetűvel, s olyan jellegzetesen nevet, hogy már attól jókedve lesz bárkinek, aki a közelében van. Tovább »
A súgó nyüzsög
Tapsrendet bontott nemrégiben az igazgató a Csokonai Színház egyik előadásán. Kilépett a meghajlók elé, és színpadra szólította a súgót. Pethő Zsuzsa éppen féltett kincsét, a produkció talán egyetlen naprakész szövegkönyvét igyekezett biztonságos szatyorba gyömöszölni. Vidnyánszky Attila juttatta eszébe a rivaldafényben, hogy – a táncosként eltöltött idővel együtt – negyven éve tagja a társulatnak. Tovább »
A súgó: Hatvani Margit
Biztos vagyok benne, hogy nem könnyű kenyérkereset színházi súgónak lenni, pláne a próbafolyamat egy bizonyos szakaszában, amikor a szövegét nem tudó színész folyton őt teszi felelőssé (ha nem jut eszébe a rizsa: miért nem súg; ha súg, akkor miért súgja, amit nem kell súgni), az ő képességeinek hiányában véli megtalálni tulajdon kudarcának okait, persze hangosan, mindenki füle hallatára. Tovább »
A művészeti titkárnő: Farkas Irén
Amint kinyitja az ajtót, s belépek a lakásába, hogy a megállapodásunk szerint a munkájáról beszélgessünk, az orromat eléri a tűzhelyen rotyogó gulyásleves fűszeres illata. Tovább »
A nyugalom szigete
A Jókai Színház fodrászai
Azt, hogy a Jókai Színház maszkmesterei, a Lakatos házaspár: Karcsi és Vera csodákra képesek sokan eddig is tudtuk, de azt is tudjuk, hogy a színházi világban mindenkinek újra és újra bizonyítania kell, és azt is, hogy az újszülötteknek, az új közönségnek, az új kollégáknak minden új. Tovább »
„Kényszerpályának indult, szerelem lett belőle”
Pár éve, amikor a Soproni Petőfi Színházhoz szerződtem, mint minden új ember, szépen sorban bemutatkoztam mindenkinek, aki szembe jött, sőt azoknak is, akik nem. Próbáltam összetalálkozni a színház összes dolgozójával már az első napon. És, mint az emberek többsége ilyenkor, annyira igyekeztem értelmesen elmondani a nevemet, hogy alig maradtak meg az új kollégák nevei a fejemben. Tovább »
Címke: Kulissza
Méretre szabva
Egy nőt, beleértve magam is, mi varázsolhatna el a legjobban, mint egy gyönyörű ruha? Hányszor sóhajtoztam én is egy-egy menő cuccért a kirakat előtt, és hányszor gondoltam ki, hogy ezt valójában nem is lehet olyan nehéz megvarrni! Persze, a képzeletem és a fantáziám határtalan, de az „ügyességem” meghúzta álmaim határvonalát, és ma már belátom nem is olyan egyszerű! Nagyon is nagy tudás, és nem túlzás: művészi érzék szükségeltetik a varráshoz. Tovább »
Frizuraváltás
Honnan ez a szépséges új színészlány, hogy eddig nem ismertem – kérdeztem szemrehányón magamtól, amikor a Csokonai Színházhoz szerződve megpillantottam az évadnyitón, két sorral előttem. Ács Ibolya, tudtam meg, és nem színészlány, hanem fodrász, de annak sem éppen új: tavaly lett ötéves törzsgárdatag. Azóta harminc évet még hozzádolgozott. Tovább »
