Bánk bán, az EMBER
Fazakas Géza nem keveri az életet a színházzal
Katona József legismertebb művével, a Bánk bánnal kezdte évadát az író nevét viselő kecskeméti teátrum szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján. Az előadás egyik érdekessége, hogy a nézők először láthatják az ismert drámát mai magyar nyelvre „fordítva” – az átdolgozott változatot Cseke Péter igazgató kérésére Szabó Borbála készítette. A főpróbahét előtt a címszerepet alakító Fazakas Gézát kérdeztük.
– Miért vált szükségessé a Bánk bán szövegének újraírása?
– Az eredeti Bánk bán nyelvezete gyönyörű, veretes szöveg, de ma már szinte játszhatatlan, hiszen olvasni is nehéz. Én magam a próbafolyamat előtt legalább ötször elolvastam Katona művét, és voltak olyan részek, amelyeket négyszer is újra kellett kezdenem, hogy megértsem, pontosan miről szól a szöveg. A felkészülés során a darab keletkezéstörténetének is utánajártam. Kiderült, hogy az író maga is átdolgozta az első, 1815-ös változatot, de kritikusai még ekkor is támadták a régies nyelvezete miatt, amivel ő a történeti kort, az 1200-as éveket ábrázolta. A nyelvezete tehát nehézkes, ennek ellenére a Bánk bán egy zseniális darab, egy igazi shakespear-i tragédia. S ahogyan Shakespeare műveit lefordították óangolból újangolra, itt is szükségessé vált, hogy a mai ember számára is érthetőek legyenek a dialógusok. Szabó Bori átirata attól nagyszerű, hogy benne van az eredeti Bánk bán minden egyes mondata, ám nincsen benne semmi túlzás, semmi szleng. Az új változatban sokkal jobban kibomlik a cselekmény, a drámai szituáció, megmutatkozik a történet komikuma és tragikuma. A nézőnek már nem azzal kell foglalkoznia, hogy megfejtse, miről beszél a színész, hanem részesévé tud válni a történetnek. Úgy gondolom, ez az előadás sokat segíthet abban, hogy a fiatalok ne csak kötelező olvasmányként tekintsenek a Bánk bánra.
– Ön alakítja Bánk bánt. Mire helyezi a hangsúlyt a szerep megformálásakor?
– A próbák folyamán arra jöttem rá, hogy ez a darab rólam szól: Bánk bán én vagyok. Hiszen én is nagyon szeretem a hazámat, a nemzetemet, nagyon szeretem a családomat, s bennem is megvan a féltékenység, amely bizonyos helyzetekben akár az erkölcsi normáimat is felülírhatja. Bánk bán nem feltétlenül pozitív karakter, mert a „sárga szemű szörny” – ahogy Bagó Bertalan rendező mondja – sokszor legyőzi őt. Ezért meghasonul és hibázik. A féltékenység egy emberi tulajdonság, ami miatt képesek vagyunk a saját gyarlóságunkat előtérbe helyezni a nagy és fontos ügyekkel szemben. Bánk bán legfőbb erőssége, hogy EMBER – így, csupa nagybetűvel. Katona József drámája egy örökérvényű darab rólunk, magyarokról. Nagyon örülök, hogy egy olyan nagy kaliberű művésszel dolgozhatok együtt az előadáson, mint Bagó Bertalan. Kevés rendezővel találkoztam, aki ennyire a színpadon lévő színészre, annak egyéniségére épít.
– Gyermekszereplő is lesz a darabban, aki Somát, Bánk bán kisfiát alakítja. Önnek is hasonló korú gyermeke van…
– Szóba került, hogy az én kisfiam játszhatná Somát, de nem vállaltam. A darabban elhangzik egy mondat: „bár meg sem született volna…” Én ezt soha nem tudnám elmondani úgy, hogy közben a saját gyermekemre nézek. Jobb, ha ilyen drámai szituációban nem a saját fiammal találkozom a színpadon, és nem keverem az életet a színházzal.
– Az előadást a Ruszt József Stúdió Színházban fogják játszani, a premiert is ott tartják, de novemberben egy alkalommal a Nagyszínpadon is láthatja a közönség. Miben különbözik majd a nagyszínpadi előadás?
– Novemberben lesz Katona József születésének 220. évfordulója, s akkor az ünnepi alkalomra való tekintettel játsszuk majd a Bánk bánt a Nagyszínpadon. A Ruszt Stúdió és a Nagyszínház színpadnyílása nagyon hasonló, így a díszletezés nem okoz gondot. Csupán a színészi játék intenzitásán és hangszerelésén kell változtatnunk erre az alkalomra. A tavalyi évadban A pillantás a hídról című előadásnál már volt hasonló „helyszínváltásban” részünk, ott nagyon jól működött a darab a nagyszínpadon is. Bízom benne, hogy ezúttal is így lesz.
Bera Linda